Főkép Már Marx Károly is megmondta a maga idejében, hogy a tőke mindenre képes a profitért. Ennek az állításra újabb bizonyságul szolgál ez a film, hiszen a nem várt mérvű sikert elért első részt további kettő követi, szegény fogyasztókat forintjainak térbeli átrendeződésére ösztönözve.
 
Ezzel önmagában még nincs is semmi baj, csak ugye már megint elérkeztünk az amerikai filmek – szerintem – legnagyobb hibájához, a túlzott agyalás káros következményéhez. A mindenáron siker kell, hogy legyen, mint cél elérése érdekében nem csak látványban múlták felül a nyitódarabot, hanem a történeten is annyit gondolkodtak, hogy az bizony túlzás.
Az eredetiségre való törekvés közben simán nyúlnak klasszikus művekből, elég csak Stevenson örökbecsű kalandhistóriájára utalnom, hiszen a nyitójelenet songja onnan ismerős, s nem utolsó sorban a Fekete foltról, mint kalózok között ismert népszokásról is ott olvashattunk első ízben – némileg más felhanggal ugyan, de ezt tudjuk be az adott hajó egyediségének (na jó, csak viccelek).
Aztán ugye ott van még a világtengereken bolyongó hollandi legendája is.
 
Ami első látásra fura volt, az nem más, mint pár szereplő felbukkanása az előző részből, illetve az álompár esküvőjének elmaradása – s a kormányzói hatalom leértékelődése. A rendező helyében továbbá könnyű szívvel kihagytam volna pár lényegtelen – pusztán öncélú – jelenetet, mint amilyen a malomkerekes például
 Még szerencse, hogy a pirotechnikusok kényszerszabadságon voltak, így nincsenek idegesítő robbanások és más effélék. Helyette kapunk egy halom CGI látványosságot.
 
A film legnagyobb erénye vitathatatlanul a bizonytalankodó kalandfilm népszerűsítése. A múmia két epizódja óta Gore Verbinski tűnik a hagyományok folytatójának. Izgalom, akció – mindez a 12-es korhatár figyelembevételével. Vagyis vér, szex és más efféle csak minimális mennyiségben szerepel a vásznon.
Mondjuk azt nem tudom, mennyire tudják a kedves szülők hihetően elmagyarázni az átkok, az élőhalottak, a szörnyidézés mibenlétét és a vudu szertartásrendet. De ez legyen az ő bajuk.
 
Ami nem változott, az Johnny Depp játéka: ugyanolyan parádés mint korábban. A laza erkölcsi érzék és a kalandvágy továbbra sem változott, mégis időnként olyan érzésem van, valami megváltozott kedvenc kalózom lelkében.
A többiekről sem jót, sem rosszat nem tudok mondani, olyan átlagos az egész – de az is igaz, hogy ez a film nem a jellemfejlődés bemutatásával szórakoztat.
 
Kíváncsian várom a 2007 tavaszára ígért harmadik részt, ami vélhetően megválaszolja a nyitott kérdéseket. Addig is érjük be a második résszel, és a DVD kiadás második lemezén található extrákat – magyar felirattal ellátva, így nem csak az angolul tudók élvezhetik ezeket a plusz infókat.
 
A DVD-kiadás technikai adatai:
Hang: magyar (DD 5.1), angol (DD 5.1), cseh (DD 5.1), lengyel (Surround)
Felirat: magyar, angol, lengyel, cseh, görög, bolgár, román
Kép: 2,35:1 (16:9)
 
Extrák:
Audiokommentár a forgatókönyvírók közreműködésével
Karibakik
Visszatérési terv – napló az előkészítésről
Terv szerint – napló a forgatásról
Jack kapitány tetőtől talpig
Kardmutatványok a főszereplőkkel
Ismerje meg Davy Jonest: Egy legenda anatómiája
A Kraken megalkotása
A disneylandi kalandtúra újragondolása
Ég és föld között a forgatáson: A csontkalicka
Kalózok a sugárúton: Világpremier
A producer fotóalbuma