FőképA tizenkilencedik század végétől kezdve megfigyelhető az irodalomban egy olyan vonulat, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a boldog békeidők, a polgári-keresztény nyugati világ bizonyosságait, és einsteini huszárvágással relativizálja az életünket meghatározó erkölcsi, vallási és bölcseleti tételeket.
Mindehhez nagyban hozzájárult a pszichológia előretörése a tudományok terén, és ezen belül is a jungi álomszimbólumok és az individuáció fogalmának köztudatba kerülése.

Maga a cím is az individuáció egyik központi fogalmára, a „rejtett vezető”-ként, a tudás letéteményeseként a halandók között járó „félisten vagy szellem”-ként értelmezhető „daimón”-ra utal.
A címszereplő Demian egyszerre hellenisztikus, öntudatra ébresztő lélekvezető, aki megismerteti az élet határozatlanságai közt tévelygő elbeszélőt, vagyis Emil Sinclairt, a jót és rosszat egyaránt magába foglaló demiurgosz, Abraxas nevével, és démonként mintegy dekonstruálja a zsidó-keresztény hitvilág szentírásban rögzített axiómáit – tehát „modern” értelemben vett rossz-szellemként tevékenykedik.

Sinclair azonban másik vezetőt is talál az orgonajátékos Pistorius személyében, aki a jellegzetes Hesse-i férfialakok klasszikus zene, különösen Bach és Buxtehude iránti rajongását kihasználva vonzza magához a megjelölt, vagyis Káinhoz hasonlóan stigmatizált elbeszélőt.
A latin csengésű, ám német és magyar asszociációktól sem mentes Pistorius név gazdája a lélek, vagyis inkább a tudatalatti másik, múltkutató, ódondász oldaláról közelíti meg az életet: erőt és tudást ad az önállóvá váláshoz, ám Demiannal ellentétben képtelen túllépni önmagán, képtelen az új megteremtésére.

E szimbolikus-ezoterikus, lélektani-filozófiai értelmezési síkok egyértelművé teszik, hogy a Demian nem klasszikus értelemben vett, Hesse korábbi regényeihez, jelesül a Peter Camenzind-hez és a Kerék alatt-hoz hasonló, kissé atipikus fejlődésregény, hanem egészen szorosan vett „önmagunkra-találás-regény”, és ilyenként tökéletesen illeszkedik az egyén és társadalom kibékíthetetlen ellentétét boncolgató A pusztai farkas-ban és a szimbólumokban gazdag Az üveggyöngyjáték-ban kicsúcsosodó pályaív zenitje felé emelkedő szakaszába.

Szintén különös jelentősséggel bír az értelmezésben a férfi és nő, ember és isten, pusztítás és teremtés szembenállásával példázható poláris ellentétek összemosása.
Az androgüniára és a többnyire csupán sejtetett homoerotikus hajlamokra, valamint kvázi-vérfertőző vágyakra tett nyíltabb és homályosabb utalások később egyre gyakoribbá válnak a nyugati irodalomban, ahogy a vége felé közeledik a huszadik század, majd átlépünk az új évezredbe.

De nem ezért olvasmányos, érvényes még ma is a mű, hanem a modern kortól ránk kényszerített nyájszelleműség és a bevett értékeket tagadó, egyéni útkeresés közötti vívódás hiteles ábrázolása miatt.
Az „örök” értékek felületességének és viszonylagosságának tudatosodása, a két világháború közötti illúzióvesztés előrevetítése, az egyén és közösség közti örök feszültség elfogadó feloldása miatt.

A téma és a megírás/megjelenés időpontjának (1917/1919) ismeretében különösebben nem meglepő, hogy az elbeszélő fiktív felnőtté válása, a tudattalannal, és rajta keresztül az istenivel való egyesülése egybeesik az első világégés, a Nagy Háború kitörésével.

Ekképp háborús hátterű fejlődésregényként is olvasható a Demian, és így ugyancsak érvényes üzenetet közvetít, ha másként nem, a kor hű leírása révén. De bármiképp olvassuk is, a regény kikerülhetetlen darabja a Hesse-életműnek.

A Cartaphilus Kiadó Hesse-életműsorozatában eddig megjelent kötetek:Peter Camenzind
Rosshalde
Knulp
Gyermeklélek - Klein és Wagner - Klingsor utolsó nyara
Gertrud
Kerék alatt
A fürdővendég - Nürnbergi utazás
Pillantás a káoszba (tanulmányok)
A pusztai farkas
Assisi Szent Ferenc gyermekkorából (legendák)
Narziss és Goldmund
A varázsló gyermekkora (mesék)
A márványmalom (Válogatott elbeszélések I.)
Az üveggyöngyjáték
Csodálatos ifjúság (Válogatott elbeszélések II.)
Napkeleti utazás
Az álmok háza (Válogatott elbeszélések III.)
Sziddhárta
Demian
„Kedves és tisztelt barátom” – Hermann Hesse és Thomas Mann levelezése

Hermann Hesse életrajz