Főkép

A terrorizmus témája nem ismeretlen terület a szerző számára, hiszen nem egy regényének alkotta ez az alapját. Mint ahogy számos szerző is ezt választotta, gondoljunk csak Tom Clancy A rettegés arénája, A. J. Quinnell Tökéletes gyilkosság, vagy Nelson DeMille A katedrális foglyai című regényére. Aki ismeri a szóban forgó regényeket, láthatja, hogy nem feltétlenül a vallás, pontosabban egy bizonyos vallás felelős a terrorizmusért. Sokkal inkább a szélsőségességről van szó, legyen az akár Európában vagy az arab világban.

Aktualitását tekintve most talán az iszlám vallásból kiinduló szélsőségesek sokkal inkább előtérbe kerültek. Éppen ezért érthető, ha Nemere István is ezt állítja a klasszikus krimi elemeinek felvonultatásával készült regényének, amelyhez természetesen neves szakmai és rendőrségi szakértők véleményét is kikérte.

Történetének alapja az, hogy a terrorizmust mozgatók számára az iszlám csupán eszköz céljaik elérése érdekében. Mint ahogyan azt a Városba érkező Abu Mussza kapcsán is láthatjuk. Ő a vallást felhasználva keresi a lehetséges merénylőket, majd az iszlám tanításait felhasználva képzi fanatikusokká szerencsétlen áldozatait, akik azt hiszik, hősökké válnak majd hittársaik szemében, ha jó párat elpusztítanak a hitetlenek közül. Csakhogy Abu Mussza becsapja őket…

Mit tehet ez ellen a nyugati civilizáció? Harcol – ahogy azt a Wahlberg asszony vezette terrorelhárító csoport tevékenységén keresztül is megfigyelhetjük, akiknek elsődleges célja, hogy megpróbáljanak kapcsolatba kerülni egy terrorszervezettel, vagy ha sikerül, beépülni annak tagjai közé. Mindez persze meglehetősen nehéz, hiszen rendkívül zártak a nyugati világban található iszlám közösségek.

Ebből a próbálkozásból alakul ki a regény úgynevezett szerelmi szála, Omar (a Városban élő arab diák) és Isabel (a terrorelhárításnál dolgozó fiatal nyomozó) kapcsolata, amely a már oly sokszor látott sablonra épít. Az elején „véletlenül” találkoznak, majd, bár ez természetesen nem szerepelt a tervek között, egymásba szeretnek, de Isabel lebukik Omar előtt. Ennek persze szakítás lesz a vége, ám kapcsolatuk során értékes információk kerülnek Wahlberg csoportjához Omartól, aki bár nem hithű muzulmán, mégis rálátása van a Városban tanuló arab diákságra és annak életére.

A regényben fontos szerepet kap a televízió, ahol folyamatosan nyomon követhetjük a szakértőkkel készített interjúkat, akik megpróbálják az egyszeri ember elé tárni az arab terrorizmus rejtelmeit; némely szereplő szájából igen sommás véleménnyel a nyugati és az arab világ közti különbséget boncolgatva. Ezekre mintegy párhuzam, a folyóparti mecsetben lezajló istentiszteletek, ahol tanúi lehetünk, hogy egyes – a Koránt a híveknek magyarázó – bölcsek, hogyan hintik el a gyűlölködés magjait a közösségben.

Nemere műve segít megérteni, hogyan is működik ez a dolog. Magyarázataival a keresztény, a zsidó és a muzulmán vallás kezdetéig nyúl vissza, és egészen napjainkig követi végig, milyen különbségek és ellentétek feszülhetnek, és feszülnek is ezen vallások hívei között.

A szerző életrajza