Főkép

Mitől lehet könnyed a középkor? A tatárjárástól, a viking fosztogatásoktól, a kalandozó magyaroktól, a pestisjárványtól, az inkvizíciótól biztosan nem. De akkor miről is beszélünk? Mondjuk arról, hogy Terry Jones és a középkor kapcsolatát a mára kultikussá érlelődött Gyalog-galopp című film jelenti az átlagember számára. Az itt látott korrajz, bár természetesen nem tekinthető mérvadónak, nagyjából megfelel mindannak a ködös elképzelésnek, amit korunk embere birtokol erről a történészek által csak hozzávetőlegesen és önkényesen kiszabott határokkal rendelkező időszakról.

Na itt jön be a képbe újra Terry Jones, aki évtizedekkel első, vitathatatlanul kacagtató véleményközlése után újra a középkorról mond okosságokat – csak itt már nem a Monty Python embléma lóg a feje felett, hanem tudományos alapokra építkezve fejtegeti nézeteit a civilizációról. Teszi mindezt hazájára leszűkítve (amit akár honfiúi büszkeségnek is felfoghatunk), így az általánosságok távolságtartó idegenségét a hazai pálya otthonossága váltja fel nála, ami vélhetően jobban emészthetővé tette az angol nézők számára a sorozatot. Merthogy kezdetben vala a tévésorozat, és csak miután háromig számolt, következett a nagy dobás, a szöveges változat, vagyis ez a könyv, ami most magyarul is olvasható, sőt mi több, élvezhető.

Igen, nem tévedés, a szöveg, a gondolatok és ezáltal a mondanivaló is élvezetes, könnyed, ám olvasás közben egy percre sem uralkodik el rajtunk a felületesség érzése. Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a nagy tudású egyetemi professzor baráti társaságban, némi alkohol által előidézett oldottsággal mesél kedvenc kutatási témájáról, nem feledkezve el az összefüggésekről és a következtetésekről sem.

Hasonló helyzetet képzelek el, mint amit Jules Verne örökített meg Hector Servadac című regényének azon fejezeteiben, ahol csillagászati magyarázatok alapozzák meg a történetet – s ahol a hallgatóság teljesen járatlan az égi mechanikában.

Terry Jones a szigetország történetét darabolja fel különféle társadalmi rétegekre (paraszt, vándorénekes, törvényen kívüli, szerzetes, filozófus, lovag, hölgy, király), hogy aztán ezek magyarázatával és értelmezésével újra felépítse nekünk a középkor korábban sötétnek hitt épületét, amely – köszönhetően a felújításnak – már korántsem tűnik olyan komornak (legalábbis az épületegyüttes angolszász szárnya), mint korábban. S nem utolsó sorban a társadalom fejlődését is nyomon követjük, vagyis nem csupán egy adott pillanat kimerevített tablóját bogarásszuk, hanem több mint ezer év változásaival is megismerkedünk.

Ennél többet úgy vélem felesleges a könyvről mondani, legfeljebb az ismeretterjesztő sorozat megvásárlását és sugárzását javasolnám valamelyik hazai tévécsatornának – hiszen úgy lenne teljes az élmény.

A Monty Python-sorozat eddig megjelent kötetei:
Monty Python Cirkusza: Se kép, se hang
Monty Python Repülő Cirkusza: Csak a szöveg (első kötet)
Monty Python Repülő Cirkusza: Csak a szöveg (második kötet)
Monty Python és a Szent Kehely (Gyalog galopp)
Monty Python: Brian élete – A film teljes szövegkönyve
Monty Python: Az élet értelme – A film teljes szövegkönyve

Kapcsolódó írások:

Eric Idle: Hakni az űrben
Graham Chapman: Egy hazug ember önéletrajza
Holló Színház: Etelka, a tapír
Monty Python: Az élet értelme (DVD)
Kim „Howard” Johnson: A Monty Python Tunéziában – Életem Briannel
Spamalot