Stephen Kenson: Technobábel
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 04. 12.
Csupán az időközben eltelt négy évet tudom mentségül felhozni, amikor arra keresek magyarázatot, hogy miért nem ismertem fel bizonyos szereplőket azonnal, és miért csak félidőben kezdett el derengeni az előzmény. Mert kérem szépen ez a történet nincs híján előjátéknak. Egészen pontosan négy éve jelent meg a Fekete Madonna című shadowrun kötet (Carl Sargent-Marc Gascoigne), amelynek egyik központi alakja volt a titokzatos és nagytehetségű dekás, Leonardo. Akinek az időközben eltelt idő alatt a Renraku anyagi támogatásával sikerült létrehoznia saját telepét, ahol a közelebbről meg nem nevezett magánügyön dolgozik.
Ezt csupán azok kedvéért említem, akik valamiért nem a könyv elején kezdték az olvasást, hanem kicsit előreszaladtak. Az első lapokon ugyanis egy emlékek nélkül feleszmélő (így a saját nevét sem ismerő) férfi nem mindennapi kalandját figyelhetjük meg. Emberünk nem sokáig fekszik magányosan egy bűzös sikátorban, mert nem sokkal ébredése után két idegen lép oda hozzá. Ám segítő szándék helyett hősünket nem sokkal később egy hullazsákban fuvarozzák az ismeretlen végcél felé. Amikor hosszas zötykölődés után végre megállnak csak még rosszabbra fordul a helyzet, hiszen ápolónő vagy orvos helyett egy temetőlidérc szabadítja ki a csomagolásból – cseppet sem önzetlenül.
A cselekmény másik szálát követve ellátogatunk a lelakott bolygó felett keringő Zurich-Orbitalra. Ez az űrállomás ad otthont a Társasági Tanácsnak, melyben a világ vezető társaságai úgymond fehér asztal mellett rendezik a profitszerzést veszélyeztető ellentéteiket. Jelenleg a Fuji panaszolja be a Renraku Computer Systems-t ipari kémkedésért és más effélékért. Kártérítést és határozott ellenlépéseket követel vetélytársával szemben – amely eljárásra korábban már volt példa.
Miközben a két szál feszes tempóban váltogatja egymást, az olvasó szemei előtt egy hatalmas keverés kezd kibontakozni – amúgy shadowrun módra. Miközben hősünk apránként visszanyeri emlékeit, egyre mélyebben bonyolódik bele a társaságok és azok árnyékában működő egyéb hatalmak üzelmeibe. Márpedig az ilyesmi cseppet sem egészséges.
Kapcsolódó írás: