Főkép

Ildikó von Kürthy az egyik legsikeresebb német írónő, hősei többnyire harminc körüli szinglik, akik súlyproblémákkal és önbizalomhiánnyal küzdenek, és akiknek – az írónő szállóigévé vált mondását idézve – „legsúlyosabb problémája a férfi”.
Könyvei több mint három millió példányban keltek el. Sikerének titka valahol abban rejlik, hogy sokan úgy érzik, a saját életüket olvassák – kellő humorral, öniróniával fűszerezve.

A magyar származású szerző Aachenban született 1968-ban. Magyar apja, Tamás von Kürthy, vak volt. Pedagógiaprofesszor az aacheni egyetemen, valamint szociológiai szakkönyveket írt. Apja a második világháború után sok időt töltött a magyar börtönökben, de amint normalizálódott a helyzet, csaknem minden nyáron hazalátogattak. Anyja német könyvkereskedő volt.


Érettségi után germanisztikát, biológiát és pedagógiát tanult. Ezután egy évig az „Eltern” című folyóiratnál dolgozott.
1990-ben hozzáment egy magyar férfihoz. A házasság négy évig tartott.
1990 és 1992 között a Henri-Nannen újságíró iskolába járt Hamburgban, majd újságíró lett. Négy évig volt a „Brigitte” című női magazin munkatársa volt.

1994-ben Axel-Springer-díjjal tüntették ki fiatal újságíró kategóriában.
1996 óta a „Stern” magazin szerkesztője. A magazin szórakoztató rovatánál főként sztárokkal, hírességekkel készített interjúkat, de emellett ő volt a női szívek szakértője. Írt szerelemről, házasságról, válságokról, mindenről, ahol intenzív érzelmek dúltak.
Írói karriere akkor kezdődött, amikor 1998-ban a Rowohlt Kiadó lektora, Britta Hansen megbízta egy modern női regény írásával.

1999 szeptemberében jelent meg első regénye, a Mikor hívsz már, te gazember? (Mondscheintarif), mely alig három hónap alatt készült el. A könyvben Ildikó von Kürthy ragyogó humorral ír a modern nő lelkivilágáról.
Úgy mutatja be a hőn áhított férfi telefonhívására való várakozás néhány óráját, ahogyan csak egy nő tud a nőkről írni. A kötet rövid idő alatt a bestseller listák élére került. 2001 októberében kezdték vetíteni a könyvből Ralf Huettner által készített filmet, mely szintén nagy sikert aratott. A könyvet 14 nyelvre fordították le.


2001 októberében jelent meg az írónő második kötete, a Szívzökkenő (Herzsprung), ami egy vérbeli szingli regény. Bernd Eichinger filmproducer a könyv forgatókönyvén dolgozik.

2003 augusztusában jelent meg a Félrelépés Mallorcán (Freizeichen) című szerelmes regénye. Könyve megírásához szabadságot vett ki, nyolc hetet töltött Mallorcán egy unokatestvére apartmanjában, ott dolgozott a köteten.
A történet hősnője, Annabel Hamburgban lakik Bennel, de unatkozik mellette. Egy napon összepakolja a bőröndjét és elutazik Mallorcára Gesa nagynénjéhez. Úgy gondolja, hogy egy hét alatt mindent megváltoztat az életében.
Egy könyv a nőknek, azoknak, akik megértik a nőket, és olyanoknak, akik meg akarják őket érteni.

2004-ben jelent meg (nálunk 2005. augusztus végén) negyedik magyarra fordított könyve, Pasit vissza nem adok! (Blaue Wunder) címmel.
A történet főszereplője Elli, akinek négy hete van arra, hogy női praktikáit latba vetve visszahódítsa szerelmét, Martint. A humoros és fordulatos regény korunk hőséről szól: az önmagát és a nagy Őt kereső modern nőről.

Az írónő a női regények mellett egy gyermekkönyvet („Karl Zwerglein”) is megjelentetett, melynek főszereplői a kertitörpék.

Az írónő a ’90-es évek eleje óta Hamburg-Harvestehude-ban él nála tíz évvel idősebb második férjével, Sven Michaelsennel, aki szintén a „Stern” munkatársa. 1996-ban, a munkahelyen ismerkedtek meg, mint kollégák.
Házasságkötésük spontán történt egy decemberi napon Sylt szigetén. Három hónapig nem beszéltek senkinek az esküvőről, majd Ildikó ezt megelégelve egy nagy partyt rendezett otthon, ahol bemutatkoztak, mint férj és feleség.
Sven Ildikó első olvasója és legszigorúbb kritikusa.

Ildikó von Kürthy úgy ír, ahogy beszél. Ez a titka: aki hallja, vagy olvassa őt, azonnal a legjobb barátnőjének gondolja. Könyveiben sok hölgy magára ismer. Az írónő regényeit a nők normálisnak, a férfiak neurotikusnak tartják.
Mindent szeret, ami virágzik és világít. Nagyon kedveli a vágott virágokat. Kedvenc foglalatosságai közé tartozik az evés, illetve a barátokkal való találkozás, beszélgetés. A főzést legtöbbször férje veszi át.
Szívesen beszél magáról, számos interjút adott már különböző folyóiratok számára.

Összeállította: Bankos Szilvia