Főkép

1881. október 15-én, szülei harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot az angliai Guilfordban. Nevét egyik keresztapjáról kapta, így lett Pelham Grenville. A névadásról sosem nyilatkozott túl hízelgően, és neheztelése időnként regényeiben is felbukkan (Bertie Wooster kesereg hasonló ok miatt Jeevesnek). A családban mindenesetre győzött a józan ész, és keresztneve rövidítéséből csak „Plum”-nak szólították.

Már 5 évesen verset írt, amit a Captain magazin csak jóval később, 1907 áprilisában publikált (az eredeti helyesírási hibákkal együtt). Első honoráriumát a Some aspects of Game Captaincy című cikkért kapta, amit iskolában írt, és amivel fél guinea-s díjat is nyert. Ezt azután a The Public School Magazine közölte 1900 februárjában. Sok iskolában megfordult, mielőtt 1894-ben a Dulwich Kollégiumba került. Imádott oda járni, és számos sikert ért el az iskolai újság szerkesztésétől kezdve a különféle sportokig. Kitűnő bokszolónak számított, ám egyre romló látása miatt abba kellett hagynia. Tanulmányai alatt sok klasszikus művet – prózát és költeményt – ismert meg (részben ennek köszönhetjük írásainak ragyogó párbeszédeit). Rendszeresen szerepelt az évzárók alkalmával előadott énekes színdarabokban, egyénien humoros stílusát pedig újságszerkesztőkén volt alkalma kipróbálni.

A Dulwich Kollégium befejeztével Oxfordban szeretett volna tovább tanulni, de a család pénzügyei mélypontra jutottak, ezért kénytelen munkát vállalni. Két évig a Hong Kong és Shanghai Bank alkalmazottja volt – nappal. Éjszakánként novellákat, verseket és cikkeket írt különböző magazinoknak és napilapoknak. A bankban szerzett tapasztalatokat örökíti meg az egyik első, felnőtteknek írt könyvében, a Psmith in the City-ben (1908). Erre az időszakra így emlékezett: „Csupán két bank-szakmával kapcsolatos tényt vettem ténylegesen az eszembe. Az egyik az volt, hogy mostantól mindössze egyetlen vajas zsömlét és egy csésze kávét engedhetek meg magamnak ebédre, ami a gazdag iskolai étkek után egész lényemben megrázott. A másik pedig az, hogy ha egy hónapon belül háromszor késve érkezem, búcsút mondhatok a karácsonyi prémiumomnak. A Cityben az 1901-1902-es évek egyik legnagyszerűbb látványosságának jómagam számítottam, ahogy laffogó frakkban bekanyarodom a célegyenesbe, és a tömeg éljenzése mellett átjutok a küszöbön. Mindez kiváló kondícióban tartott, és ritka jó étvágyat biztosított a napi vajas zsömléhez.”

Személyes kapcsolatait kihasználva került a The Globe naplórovatának írói közé, majd később ő lett a rovatvezető. 1902 szeptemberében Wodehouse otthagyta addigi munkáját és öt hetet töltött a Globe szerkesztőségében. Még ebben az évben kiadták első könyvét és megírta első cikkét a Punch-nak (életében hozzávetőleg csak 250 cikke jelent meg csak ebben az újságban). Wodehouse számtalan lapnak dolgozott, de mindig nyilvántartotta, mi és hol jelent meg tőle. Első regénye (The Pothunters) iskolai történet volt, aminek az első fele folytatásokban jelent meg az iskolai újságban (The Public School Magazine). Balszerencsés módon a könyv második felét az év utolsó (egyetlen) számába sűrítették oly módon, hogy az egyik főszereplő levélben megírta testvérének a hátralévő fontosabb eseményeket. A következő tíz évben Wodehouse többnyire iskolai témájú történeteket írt, mivel ezt a közeget ismerte a legjobban. Ez idő alatt hat regényt alkotott (ezekből ötöt folytatásokban is közreadtak), a The Pothunters-szel kezdve, és a Mike cíművel zárva. Mindemellett még 13 novella elkészülte is erre az időszakra tehető, ezek gyűjteményes kiadása 1903-ban jelent meg, The Tales of St Austin’s címen (az 1997-es angol újrakiadás már más néven került a boltokba).

1903 elején megismerkedett Herbert Westbrook-kal, aki meghívta őt Emsworth-be (itt egyébként napjainkban állandó kiállítás tekinthető meg az íróról). Wodehouse nagyon boldog és hosszú időt töltött ott, segített a helyi iskolásoknak egy dráma színrevitelében, de legtöbbször a krikettpályán tartózkodott. Ez a szenvedélye egész életében megmaradt, különböző csapatokban játszott. 1936-ban alapító tagja és titkára lett a Hollywood Krikett Klubnak, ahová többek között David Niven és Boris Karloff is járt. 1904-ben utazott első ízben Amerikába, de ez csupán rövid tisztelgő látogatás volt az ottani ökölvívóknál (ökölvívók egyébként több regényében is felbukkannak). 1906 és 1909 között, szabadidejének felhasználásával további négy regényt alkotott, különböző stílusban, változó, de kiemelkedő siker nélkül. A Love Among The Chickens (1906) volt az első, felnőtteknek írt regénye, ami megtörtént eseményeket dolgoz fel, és egy hajdani osztálytársától származik.

1909-ben, öt évvel első útja után kereste fel ismét az újvilágot. Megérkezése után két novelláját annyi pénzért tudta eladni, hogy felmondott a Globe-nál, és több hónapig élt Amerikában. A New Yorkban látott bandák, a politikai korrupció és a lefizethető rendőrség, mint téma, felbukkan a Psmith, Journalist és a A Gentleman of Leisure című regényekben is. Itt ismerte meg későbbi feleségét is, Ethel Newton-t (született 1885-ben), akit özvegyen, egy lánygyermekkel, alig nyolchetes ismeretség után vett nőül 1914. szeptember 30-án. Mégsem volt ez rossz választás, mivel boldog házasságuk több mint 60 évig tartott. Ethel kilenc évvel élte túl férjét.

Wodehouse az első világháború első évében többször is jelentkezett önkéntesnek (1917-ben, amikor az USA is belépett a háborúba, ott is jelentkezett a toborzóirodában), de rossz látása miatt mindannyiszor elutasították. Ezt az időszakot arra használta, hogy 1914 és 1919 között a híres havilap, a Vanity Fair oldalain publikálja cikkeit – a sajátja mellet különféle álnevek alatt. Első nagy sikerét az 1915-ben az USA-ban és Angliában is kiadott Something Fresh című, első Blandings regénynek köszönhette (Amerikában Something New címmel jelent meg, és később is előfordult, hogy a tengerentúlon eltérő címet választottak a kiadók). Következő 27 regénye mind megjelent folytatásos formában, mielőtt könyvként is kiadták volna (Amerikában a Saturday Evening Post közölte őket). A Post ezért rengeteg pénzt fizetett, 25 év alatt a kezdeti 3500 dollárról 40000 dollárra emelkedett a jogdíj.

A Something Fresh azért is jelentős, mivel itt foglalkozik Plum első ízben Lord Emsworth és Freddie Threepwood személyével, valamint a bűbájos vidéki Blandings kastéllyal. Még ebben az évben megjelenik az első, novellákat tartalmazó Jeeves kötet (főszerepben Jeeves és Bertie Wooster). Sokat tevékenykedett a korabeli Broadway színpadain is, mint író és szövegíró. 1917-ben – Guy Bolton és Jerome Kern társaságában – nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a zenés komédia forradalmasítását. A terv megvalósult, és ennek következtében (még abban az évben) például öt párhuzamosan futó musicalnek is részese volt, amit jó darabig senki sem tudott felülmúlni, csak 75 évvel később Andrew Lloyd Webber.

A következő években a rá jellemző termékenységgel többszáz dalszöveget, szövegkönyvet írt, s olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Jerome Kern, George Gershwin, Ivor Novello, Cole Porter, Irving Berlin, Ivan Caryll, Kálmán Imre és Rudolf Friml. Saját ötleteken kívül külföldi szerzők (többek között Molnár Ferenc) adaptálását is végezte. Leghíresebb darabja az 1934-ben bemutatott Anything Goes volt, aminek zenéjét Cole Porter szerezte. Erejéből még arra is futotta, hogy 1919 és 1950 között 29 golftörténetet írjon, kiélve ezzel ezen sport iránti vonzalmát. Másik, egymáshoz nem kötődő sorozata a Valley Fields volt, aminek darabjai 1925 és 1974 között jelentek meg. Wodehouse másik kedvenc sorozata, a hozzávetőlegesen 40 darabos Mr. Mulliner elmesélte történetek. Említést érdemelnek még az 1931 és 1937 között született Parazita Klub történetek is.

1920-tól kezdve majdnem mindegyik művét lefordították idegen nyelvre, mint például francia, német, olasz, spanyol, portugál, magyar, bolgár, orosz, svéd, holland, finn és észt nyelvekre. A legelső hivatalos fordítás 1920-ban készült el (svéd). A század huszas, harmincas évei Plum számára Amerika és Anglia között ingázva teltek, színházi és regényírói pályája hol ide, hol oda szólította. Adózási okokból Franciaországban vásárolt házat magának, és ott élt a harmincas évek közepétől 1940-ig. Könyveinek sikere Hollywood érdeklődését is felkeltette, első szerződését 1930-ban kötötte meg a Metro-Goldwyn-Mayer stúdióval. Különféle szövegeket kellet írnia, ám nem érezte jól magát (amit nem átallott riportereknek is elmondani), így szerződését nem hosszabbították meg.

1932 nagy változást hozó eseménye Ethel és Plum leányának, Leonorának Peter Cazalettel, őfelsége Erzsébet Anyakirálnyő versenylovászával, december 12-én megkötött házassága volt. Két gyermekük született: Sheran (1934) és Edward (1936) – nagyapjuk örömére, aki egyébként nagyon jól kijött vejével. 1936-ban – nagy meglepetésre – elfogadta második hollywoodi szerződését, korábbi stúdiójánál. 1939. június 21-én, az Oxford Egyetemen színházi és irodalmi tevékenysége miatt doktorrá avatták. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Angliában járt. 1940-ben, a II. világháború idején a család a franciaországi Le Touquet-ben élt. A legutolsó pillanatra akarták halasztani hazatérésüket Angliába. Ám a német csapatok előretörése meglepte a francia-brit védelmet, és a civilek későn kapták meg a távozásra való felszólítást. Wodehouse és egyik szomszédja ráadásul elhagyta a menekülő csoportot, kocsijuk összetört és csak egy nappal később lett újra működőképes – ám ekkor már túl késő volt. A német rendőrség minden 60 év alatti férfit internált, és Plum ekkor még csak az 59-et töltötte be. Így aztán a következő évben – többszáz civillel együtt – táborról táborra hurcolták.

Szabadlábra helyezésük érdekében barátaik kérvényt nyújtottak be. Ez adta az ötletet a Német Külügyminisztériumnak, és 1941-ben politikai megfontolásokból kezdeményezte szabadon bocsátásukat. A háttérben az a német törekvés állt, hogy Amerika kimaradjon a háborúból, és erre kiváló eszköznek látszott a hollywoodi kapcsolatokkal rendelkező író látványos hazaengedése. Ekkor javasolta Werner Plack (akit Plum még az álomgyárból ismert) azt a rádiós nyilatkozatot, ami megváltoztatta Wodehouse hátralevő életét. A Goebbels vezette Propagandaminisztérium nem habozott elküldeni a fordítást Angliába, ahol általános politikai felháborodás nemkívánatossá tette Plum személyét (némely mondata miatt nácibarátnak nyilvánították). Ennek következtében a háború hátralévő éveit Németországban és Párizsban töltötte feleségével és barátaival. Lánya, Leonora 1944-ben Londonban kórházba került, és a műtőasztalon váratlanul elhunyt.

1947 áprilisában Plum feleségével visszatért Amerikába, hogy a következő öt évet egy New York-i hotelben töltsék. 1952-től kezdetben csak nyáron, 1955-től pedig egész évben Remsenburgban tartózkodtak, ahol Guy Bolton, a régi színházi ismerős volt a szomszédjuk. Itt végre nagyszámú állatseregletük is kényelmesen elfért (főként kutyák és macskák). Plum 1955-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. 1965-től műveit felfedezik a tévések, s a következő évtizedekben rendszeressé válnak a feldolgozások. Hol Bertie Wooster világa, hol Blandings és környéke áll a történetek középpontjában. Az igazán emlékezetes feldolgozásokat rendre az angolok készítik. A rádiók sem maradnak le a biztos sikert ígérő regényekről, és 1973-tól kezdve több-kevesebb rendszerességgel hallhatóak művei. 1975. január elsején, egy másik nagy nevettetővel, Charlie Chaplinnel együtt lovaggá ütötték. Ugyanazon év február 14-én, Valentin napon Plum éppen kórházban tartózkodott és következő könyvén dolgozott. Felkelt az ágyból, majd hirtelen összeesett és soha többet nem épült fel. Készülő könyve sosem került befejezésre.

Hiteles önéletrajzot nem írt magáról, voltak viszont mások, akik szívesen vállalkoztak erre a feladatra. Sajnos így néhány „fölösleges hozzávalóval” is bővült a Wodehouse-ok históriája, amit életében gyakran nehezményezett is. Halálával egy nagy nevettetőt veszített a világ, emlékét számtalan könyve, az általa kitalált hallhatatlan figurák (Bertie Wooster, Jeeves, Psmith, stb.), és természetesen rajongói őrzik.

Regényei:
1902 – The Pothunters (iskolás történet)
1902 – A Prefect`s Uncle (iskolás történet)
1903 – Tales of St Austin`s (iskolás történet)
1904 – The Gold Bat (iskolás történet)
1904 – William Tell Told Again
1905 – The Head of Kay`s (iskolás történet)
1907 – The White Feather (iskolás történet)
1907 – Not George Washington
1909 – The Swoop
1909 – Mike (iskolás történet)
1910 – A Gentleman of Leisure (The Intrusion of Jimmy címen is megjelent)
1910 – Psmith in the City – Psmith a pénzvilágban
1912 – The Prince and Betty
1913 – The Little Nugget - Az Aranyrög
1914 – The Man Upstairs (novellák)
1915 – Psmith, Journalist – Psmith Amerikában
1917 – Uneasy Money – Meglepő örökség
1917 – The Man with Two Left Feet (novellák)
1918 – Piccadilly Jim – Piccadilly Jim
1919 – A Damsel in Distress –Hölgy a pácban
1919 – My Man Jeeves (novellák) (Carry On Jeeves címen is megjelent)
1920 – The Coming of Bill (Their Mutual Child és White Hope címen is megjelent)
1921 – Jill the Reckless (The Little Warrior címen is megjelent) - Jill, a vakmerő
1921 – Indiscretions of Archie
1922 – The Clicking of Cuthbert (novellák) (Golf without Tears címen is megjelent)
1922 – The Girl on the Boat (Three Men and a Maid címen is megjelent) – Eszményi Sámuel
1922 – The Adventures of Sally (Mostly Sally címen is megjelent) – Sally kalandjai
1924 – Bill the Conqueror – Hódító Willie
1925 – Sam the Sudden (Sam in the Suburbs címen is megjelent) – Hübele Sámuel
1926 – The Heart of a Goof (9 novella) (Divots címen is megjelent)
1927 – The Small Bachelor
1927 – Meet Mr. Mulliner (9 novella)
1928 – Money for Nothing – Talált pénz
1929 – Mr. Mulliner Speaking (9 novella)
1931 – Big Money – Rengeteg pénz
1932 – If I Were You
1932 – Doctor Sally – Dr. Sally
1932 – Hot Water – Tüzes víz
1933 – Mulliner Nights (novellák)
1935 – The Luck of the Bodkins – Öröm az ürömben
1936 – Young Men in Spats (novellák)
1936 – Laughing Gas
1937 – Lord Emsworth and Others (The Crime Wave at Blandings címen is megjelent) (novellák)
1937 – Summer Moonshine - Nyári holdfény
1940 – Eggs, Beans and Crumpets (novellák) - Ürgék, szivarok és pasasok
1940 – Quick Service – Karikacsapás
1946 – Money in the Bank – Pénz a bankban
1948 – Spring Fever – Tavaszi bezsongás
1950 – Nothing Serious (novellák)
1951 – The Old Reliable (a Spring Fever újrafeldolgozása)
1952 – Barmy in Wonderland (Angel Cake címen is megjelent)
1953 – Mike at Wrykyn (az 1909-es Mike című regény első része)
1953 – Mike and Psmith (az 1909-es Mike című regény második fele, Enter Psmith címen is megjelent) – Mike és Psmith
1956 – French Leave
1957 – Something Fishy (The Butler Did It címen is megjelent) – Valami sumákság
1959 – A Few Quick Ones (novellák)
1961 – Ice in the Bedroom – Szajré a budoárban
1964 – Frozen Assets (Biffen’s Millions címen is megjelent) – Különös végrendelet
1966 – Plum Pie (novellák)
1967 – Company for Henry (The Purloined Paperweight címen is megjelent)
1968 – Do Butlers Burgle Banks – Kirabol a komornyikom
1970 – The Girl in Blue
1972 – Pearls, Girls and Monty Bodkin (The Plot That Thickened címen is megjelent)
1973 – Bachelors Anonymous

Ukridge sorozat:
1906, 1921 – Love Among the Chickens - Csirkék és szerelem
1924 – Ukridge (He Rather Enjoyed It címen is megjelent) (novellák) – Az életművész

Lord Emsworth/Blandings Castle/Uncle Fred sorozatok:
1915 – Something Fresh (Something New címen is megjelent) – Valami új
1923 – Leave it to Psmith – Forduljon Psmithhez
1929 – Summer Lightning (Fish Preferred címen is megjelent) – Nyári zivatar
1933 – Heavy Weather – Viharos idő
1935 – Blandings Castle and Elsewhere (novellák)
1939 – Uncle Fred in the Springtime – Fred bácsi csúcsformában
1947 – Full Moon
1948 – Uncle Dynamite – Dinamit bácsi
1952 – Pigs Have Wings – Szárnyasdisznók
1958 – Cocktail Time – Koktéltájm
1961 – Service with a Smile – A jókedvű jótevő
1965 – Galahad at Blandings (The Brinkmanship of Galahad Threepwood címen is megjelent)
1969 – A Pelican at Blandings (No Nudes is Good Nudes címen is megjelent) – Egy pelikán Blandingsben
1977 – Sunset at Blandings (halála után, Richard Usborne szerkesztésében kiadott regény)

Jeeves & Bertie Wooster sorozat:
1923 – The Inimitable Jeeves (novellák) – Halihó, Jeeves!
1925 – Carry On, Jeeves (novellák) – Folytassa, Jeeves!
1930 – Very Good, Jeeves (novellák)
1934 – Thank You, Jeeves – Köszönöm, Jeeves!
1934 – Right Ho, Jeeves (Brinkley Manor címen is megjelent) - Megőrült, Jeeves?
1938 – The Code of the Woosters – Gáz van, Jeeves!
1946 – Joy in the Morning (Jeeves in the Morning címen is megjelent) - Hajómágnás a pácban
1949 – The Mating Season – Nászidőszak
1953 – Ring for Jeeves (The Return of Jeeves címen is megjelent) - Jeeves majd megoldja
1954 – Jeeves and the Feudal Spirit (Bertie Wooster Sees It Through címen is megjelent) – Bertie Wooster állja a sarat
1960 – Jeeves in the Offing (How Right You Are, Jeeves címen is megjelent) – Jeeves szabadságon
1963 – Stiff Upper Lip, Jeeves – Fő a pléhpofa, Jeeves!
1971 – Much Obliged, Jeeves (Jeeves and the Tie that Binds címen is megjelent) – Bravó, Jeeves!
1974 – Aunts Aren`t Gentlemen (The Cat-nappers címen is megjelent) – A nénikém nem talpig úrinő

Levelek és egyebek:
? – Louder and Funnier (esszék)
1954 – Bring on the Girls (1954) (Guy Bolton életrajz)
1956 – America, I Like You (életrajz)
1957 – Over Seventy (életrajz)
1953 – Performing Flea (levelek)
1962 – Author! Author! (levelek)
1980 – Wodehouse on Wodehouse (életrajz)
198? – Yours, Plum (levelek)

A fentieken kívül még számtalan válogatáskötet és gyűjteményes kiadás is megjelent angolul az évek során.

Novellák (csak a Jeeves és a golf lista tekinthető teljesnek):
Blandingsról szóló novellák:
The Custody of the Pumpkin
Lord Emsworth Acts for the Best
Pig Hoo-o-o-o-ey!
Company for Gertrude
Lord Emsworth and the Girl Friend
The Go-Getter
The Crime Wave at Blandings
Birth of a Salesman
Sticky Wicket at Blandings

Golf novellák:
Archibald`s Benefit
The Clicking of Cuthbert
A Woman Is Only a Woman
A Mixed Threesome
Sundered Hearts
The Salvation of George Mackintosh
Ordeal by Golf
The Long Hole
The Heel of Achilles
The Rough Stuff
The Coming of Gowf
The Heart of a Goof
High Stakes
Keeping in with Vosper
Chester Forgets Himself
The Magic Plus Fours
The Awakening of Rollo Podmarsh
Rodney Fails to Qualify
Jane Gets Off the Fairway
The Purification of Rodney Spelvin
Those in Peril on the Tee
The Letter of the Law
Farewell to Legs
There`s Always Golf
Up From Some Depths
Feet of Clay
Excelsior
Rodney Has a Relapse
Tangled Hearts
Scratch Man
Sleepy Time

Jeeves novellák:
Jeeves Takes Charge
Jeeves in the Springtime
Scoring off Jeeves
Sir Roderick Comes to Lunch
Aunt Agatha Takes the Count
The Artistic Career of Corky (The Unexpected Dressiness of a Lift Attendant címen is megjelent)
Jeeves and the Chump Cyril
Jeeves and the Unbidden Guest
Jeeves and the Hard-boiled Egg
The Aunt and the Sluggard
Comrade Bingo
The Great Sermon Handicap
The Purity of the Turf
The Metropolitan Touch
The Delayed Exit of Claude and Eustace
Bingo and the Little Woman
The Rummy Affair of Old Biffy
Without the Option
Fixing it for Freddie
Clustering Round Young Bingo
Jeeves and the Impending Doom
The Inferiority Complex of Old Sippy
Jeeves and the Yule-tide Spirit
Jeeves and the Song of Songs
Episode of the Dog McIntosh
The Spot of Art
Jeeves and the Kid Clementina
The Love that Purifies
Jeeves and the Old School Chum
Indian Summer of an Uncle
The Ordeal of Young Tuppy
Bertie Changes His Mind
Jeeves Makes an Omelette
Jeeves and the Greasy Bird

Mulliner történetek:
Mulliner`s Buck-U-Uppo
The Bishop`s Move
Portrait of a Dsiciplinarian
Honeysuckle Cottage
Those in Peril on the Tee
Something Squishy
The Awful Gladness of the Mater
The Passing of Ambrose
The Smile That Wins
The Story of the Webster
Cats Will be Cats
The Knightly Quest of Mervyn
The Voice from the Past
Open House
Best Seller
Strychnine in the Soup
Gala Night
Buried Treasure
Anselm Gets His Chance

Ukridge novellák:
Ukridge and the Home Away from Home
The Come-back of Battling Billson
The Level Business Head
Success Story
Ukridge Starts a Bank Account

Egyéb novellák:
Bingo Bans the Bomb
Stylish Stouts
George and Alfred
A Good Cigar is a Smoke
Life with Freddie
Time Like an Ever-rolling Stream
Printer`s Error
A Note on Humor

Összeállította: Bognár Mária és Galgóczi Tamás