Főkép

Az első Halálcsillag megsemmisült, a másodiknak pedig még híre sincs: a Marvel új képregénysorozata abba az időszakba vezet el minket, amikor a Lázadók újfent reménykedhetnek, hogy talán, de tényleg csak talán van némi esélyük a Galaktikus Birodalom ellen. Persze mi már tudjuk, hogy a Birodalom hamarosan visszavág, úgyhogy azon nem tudunk túlzottan izgulni, hogy vajon Darth Vader meghal-e már az első jelenetben, de a filmek közötti események ettől még érdekesek lehetnek. Hogyan lett egy ifjú, naiv és kissé gyámoltalan pilótából az a Jedi-lovag, akit mi a későbbi epizódokban látunk? Hogy alakult Han és Leia kapcsolata? Mi történt a lázadással az első nagy sikerek után, mi volt a Birodalom ellencsapása?

 

Ezek mind-mind olyan apró részletkérdések, amelyek bár látszólag nem feltétlen különlegesek vagy igazán lenyűgözőek, de bővíthetjük a tudásunkat, teljesebb képet nyerhetünk, sőt, a későbbi filmek egyes mozzanatai is értelmet nyerhetnek. Jason Aaron, rutinos képregényesként (érdemes egyébként figyelemmel követni mind a Southern Bastards, mind a The Mighty Thor sorozatát, bár sajnos ezek magyarul nem elérhetőek) olyan átvezetést teremt, aminek hiába ismerjük a végpontját (ez A Birodalom visszavág), hiába tudjuk, hogy mi lesz később a karakterekkel (vagy mi nem lesz – hiszen az is beszédes, ha valakivel később nem találkozunk), olvasása közben mégis jól szórakozunk: pontosan tudja ugyanis, hogy mire vágyik az, aki egy ilyen képregényt a kezébe vesz.

 

Persze érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Skywalker lesújt eredetijét adó képregénysorozat 2015-ben indult, vagyis abban az évben, amikor Az ébredő Erőt is köszöntöttük – vagyis az irányvonal inkább a nosztalgiával bőven megfűszerezett, a régi élmény újraélésére lehetőséget adó stílus, úgyhogy aki szédítően eredeti és meglepően kreatív pillanatokat vár, annak nem biztos, hogy itt érdemes keresgélnie. A cselekmény az első három szám során a legnagyobb birodalmi fegyvergyár megsemmisítése körül bonyolódik, ami remekül visszaadja azt a hangulatot, ami az eredeti részeket (és Az ébredő Erőt) is jellemezte: könnyed, pörgős és izgalmas kaland, tele humorral és látványos akcióval. Bizonyos szempontból tét nélküli küzdelem, de azért, valljuk be, az eredeti trilógiában sem izgultunk igazán azért, hogy vajon a főhősök túlélik-e.

 

A Skywalker lesújt ezt az „oldschool” Star Wars hangulatot pörgeti a maximumra – ez tényleg az a képregény, ahol már a hatodik oldalon felhangzik a kötelező „I have a bad feeling about this”-utalás. Hőseink lövöldözésből lövöldözésbe kerülnek, űrhajókat, siklókat és lépegetőket törnek össze, olykor pedig felvillannak a fénykardok, hiszen Darth Vader még mindig pont annyira lenyűgöző és félelmetes, mint első feltűnésekor. Han és Leia évődése továbbra is állandó humorfaktor (C-3PO zsörtölődése és bénázása mellett), ráadásul az egyre közelebbi kapcsolatukba ezúttal igen jelentős hullámvölgy érkezik egy hölgy személyében. Eközben Luke (szokás szerint) nem találja a helyét: nem érzi magát Jedinek, pedig nagyon is szeretne az lenni, úgyhogy visszatér a Tatuinra, hátha Ben Kenobi holmijai között valami olyanra lel, ami segíti kiteljesedni...

 

A felvezető füzetek után a maradék három szám már inkább a hosszú távú történetet készíti elő, amiben úgy tűnik, továbbra sem lesz hiány izgalomból (csak annyit mondanék: fejvadászok!). Érdekesség egyébként, hogy a Star Wars képregénysorozatban viszonylag gyakran váltottak rajzolót, úgyhogy az első kötetet jegyző John Cassaday-től el kell búcsúznunk – pedig fotorealisztikus rajzai ügyesen elkapták az eredeti trilógia színészeinek gesztusait, néhány jelenete és beállítása pedig különösen jól sikerült. Mondjuk az is igaz, hogy azért az általa képviselt rajzok szerintem tényleg a legáltalánosabb, legkevésbé különleges amerikai rajzstílust mutatják, ami egyrészt nem meglepő, legalábbis úgy gondolom, itt még nagyon nem mert a Marvel kísérletezni; másrészt viszont jól jön majd a frissítés a következő kötettől.

 

Kint ugyanis már a harmincas füzet jelent meg nemrég, úgyhogy egy ideig nem kell aggódnunk amiatt, hogy a magyar kiadás utoléri a külföldit (ha pedig mégis így lenne, számos minisorozat közül tud majd a hazai kiadó választani). És ha már magyar kiadás: a Szukits Könyvkiadó újfent nagyon szép kivitelben jelentette meg a képregényeket – bár az eredetinél valamivel kisebb méretben, de cserébe keménytáblás változatban. Ráadásul úgy látom, hogy elég gyorsan fogják követni egymást a kötetek, hiszen miután márciusban megjelent az első a Star Wars és a Darth Vader sorozatból, már májusban jönnek is a második részek. Panaszkodni tehát nincs okunk (legfeljebb a kissé sután hangzó magyar cím miatt), a Star Wars képregényben is igen szórakoztató élmény. Egyenesen kötelező választás azoknak, akik Az ébredő Erőt is szerették...