Brian Herbert–Kevin J. Anderson: A Dűne - Az Atreides-ház
Írta: Mezei Attila | 2008. 04. 22.
Anno – valamikor az első kiadás táján, 2000-ben azt hiszem – sajnos valamilyen megmagyarázhatatlan „előutálat” miatt nem fogtam a kezeim közé ezt a könyvet. Talán féltem, hogy a Frank Herbert nyomdokaiba lépők nem lesznek képesek az elődhöz mérhető irodalmi mű megalkotására.
Aztán pár éve a Dűne legendáit olvasva valamilyen szinten igazolást is nyert ez a félelmem.
Most viszont azt kell mondanom, hogy határozottan pozitív csalódást okozott nekem a Herbert-Anderson szerzőpáros. A Dűne - Az Atreides-ház egy lapon említhető a „klasszikus” Dűne-ciklussal, ha mondjuk csak utána következik is a sorban.
Elvileg nagyságrendekkel könnyebb dolga lehetett a szerzőknek, hisz nem kalandoztak olyan messzire az időben, pár évtizedet ugrunk mindössze hátrafelé A Dűnéhez képest. A szereplők ismerősek, a hatalmi tényezők szintén, a végkifejletet meg már tudjuk.
Hogy ezek után mégis miben rejlik a szerzőpáros nagysága? Nos, úgy vélem, hogy pontosan az „enyhítő körülmények” szabta keretek és korlátok jelenthettek olyan buktatót, amelyeket esetleg képtelenek lettek volna a szerzők legyőzni.
És akkor, ne adj’ Isten, valamilyen „B” kategóriás, sarokba vágandó ponyvát kaptunk volna eredményül.
Ám Herbert és Anderson bebizonyította, hogy képesek megbirkózni a feladattal. A Dűne - Az Atreides-ház eseménydús, fordulatos, elgondolkodtató. Határozottan Frank Herbertre emlékeztet.
A szerzők nem lövik el minden puskaporuk az első kötetben. Szép lassan minden bábu felkerül ugyan arra a képzeletbeli táblára, de számos szereplő még homályba burkolódzik.
Természetesen számos, A Dűnében csak épp hogy említett, személynek jut itt fő-, vagy legalábbis fontos szerep. Kiderül többek között, hogyan is zajlott az Ix lerohanása, hogyan is fogant meg a későbbi Lady Jessica, hogyan került Idaho az Atreides-ekhez, és még sorolhatnám.
A fentiekből következően, és még számos ok miatt csak ajánlani tudom a könyvet. Annak, aki olvasta A Dűnét azért, mert jól jár az előzmények pontosabb ismeretével, aki meg nem olvasta A Dűnét azért, hogy eldönthesse, kíváncsi-e a „folytatásra”.
A Dűne sorozat eddig megjelent kötetei:
A Dűne legendái trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A Butleri Dzsihad
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A gépirtó hadjárat
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A corrini csata
Előjáték a Dűnéhez trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: Az Atreides-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Harkonnen-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Corrino-ház
Klasszikus Dűne-regények:
A Dűne
A Dűne messiása
A Dűne gyermekei
A Dűne istencsászára
A Dűne eretnekei
A Dűne Káptalanház
A Frank Herbert cselekményvázlata és jegyzetei alapján elkészült folytatás:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne vadászai
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei
Aztán pár éve a Dűne legendáit olvasva valamilyen szinten igazolást is nyert ez a félelmem.
Most viszont azt kell mondanom, hogy határozottan pozitív csalódást okozott nekem a Herbert-Anderson szerzőpáros. A Dűne - Az Atreides-ház egy lapon említhető a „klasszikus” Dűne-ciklussal, ha mondjuk csak utána következik is a sorban.
Elvileg nagyságrendekkel könnyebb dolga lehetett a szerzőknek, hisz nem kalandoztak olyan messzire az időben, pár évtizedet ugrunk mindössze hátrafelé A Dűnéhez képest. A szereplők ismerősek, a hatalmi tényezők szintén, a végkifejletet meg már tudjuk.
Hogy ezek után mégis miben rejlik a szerzőpáros nagysága? Nos, úgy vélem, hogy pontosan az „enyhítő körülmények” szabta keretek és korlátok jelenthettek olyan buktatót, amelyeket esetleg képtelenek lettek volna a szerzők legyőzni.
És akkor, ne adj’ Isten, valamilyen „B” kategóriás, sarokba vágandó ponyvát kaptunk volna eredményül.
Ám Herbert és Anderson bebizonyította, hogy képesek megbirkózni a feladattal. A Dűne - Az Atreides-ház eseménydús, fordulatos, elgondolkodtató. Határozottan Frank Herbertre emlékeztet.
A szerzők nem lövik el minden puskaporuk az első kötetben. Szép lassan minden bábu felkerül ugyan arra a képzeletbeli táblára, de számos szereplő még homályba burkolódzik.
Természetesen számos, A Dűnében csak épp hogy említett, személynek jut itt fő-, vagy legalábbis fontos szerep. Kiderül többek között, hogyan is zajlott az Ix lerohanása, hogyan is fogant meg a későbbi Lady Jessica, hogyan került Idaho az Atreides-ekhez, és még sorolhatnám.
A fentiekből következően, és még számos ok miatt csak ajánlani tudom a könyvet. Annak, aki olvasta A Dűnét azért, mert jól jár az előzmények pontosabb ismeretével, aki meg nem olvasta A Dűnét azért, hogy eldönthesse, kíváncsi-e a „folytatásra”.
A Dűne sorozat eddig megjelent kötetei:
A Dűne legendái trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A Butleri Dzsihad
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A gépirtó hadjárat
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A corrini csata
Előjáték a Dűnéhez trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: Az Atreides-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Harkonnen-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Corrino-ház
Klasszikus Dűne-regények:
A Dűne
A Dűne messiása
A Dűne gyermekei
A Dűne istencsászára
A Dűne eretnekei
A Dűne Káptalanház
A Frank Herbert cselekményvázlata és jegyzetei alapján elkészült folytatás:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne vadászai
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei