Főkép

Az Agatha Christie sorozat formátumával egyező külső láttán akkor is krimire tippelek, ha előtte nem olvasom el a hátsó borító szövegét. És lőn. A történelem újabb korszaka esett áldozatul egy tudományos ismeretekkel, és nem utolsó sorban grafomán hajlamokkal megáldott diplomatának, minek eredményeként immáron magyarul is olvashatjuk a hetedik századi Kína, valóban élt híres nyomozójának kitalált esetét.

Pontosabban – és számomra teljesen érthetetlen okból kifolyólag – a sorozat (amely 15 regényből és 8 novellából áll) időrendben UTOLSÓ kötete jelent most nyitódarabként. Remélem a hazai olvasóknak tetszeni fog, és idővel az előzmények is megjelennek majd (lehetőleg időrendben). A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy 1987-ben már megjelent egy kötet magyarul, valahonnan a sorozat közepéről (A kínai haranggyilkosság esete).

A ciklus főszereplője – Dee Jen-Djieh bíró – valós történelmi személy, 630-ban született Tai-yan városában, és hetvenévesen hunyt el. A két dátum közötti időt töltötte ki Robert van Gulik holland diplomata és sinológus (1910-1967) ismereteire és fantáziájára támaszkodva.


A kötetben szereplő nevek a legújabb szabvány szerintiek, ezért ne csodálkozzunk, ha némelyik elsőre furcsán néz ki új formájában. – a szerk.

A regényt olvasva majdnem olyan érzésem volt, mintha ott sétálnék a hetedik századi Kanton utcáin és sikátorain, nézve a nyüzsgő forgatagot. Utoljára Christian Jacq könyveinél volt részem hasonlóban. A kettő közötti színvonalbéli különbség az időközben eltelt éveknek, és a rendelkezésünkre álló tudás gyarapodásának köszönhető.

Ez még az a régi Kína, ahol nincsenek kung-fu bajnokok, japán hódítás, mongol uralom, ópium és pipa. Teaivás viszont már van, miként a birodalom és a császár is valós dolog. A társadalom tagozódása, a nép mentalitása sem marad ki a bemutatásból. Gulik mindezeken túl nem rest a kor szexuális kultúráját is becsempészni a történetekbe. A csábos hölgyek azonban sosem jelentenek igazi veszélyt az erkölcsileg megingathatatlan Dee bíróra (ellenben a környezetére ez már nem mondható el).

A hangulatot erősítik a szövegközti illusztrációk, melyeket a szerző készített, kínaira hasonlító stílusban. Verne könyvekben láttam utoljára effélét.

Kanton városa – ahol a történet játszódik –, különleges, mivel egyike azon helyeknek, ahol a barbár (értsd nem kínai) kereskedők üzletelhetnek a kínaiakkal. Ide érkezik Dee bíró két segédjével, hogy az eltűnt császári cenzor után kutasson. Mivel már az első este halottak szegélyezik útjukat, kénytelenek más szemmel nézni az eredetileg unalmasnak ígérkező ügyet, ami ráadásul az idő múlásával egyre szövevényesebbé válik. Az arabokon kívül perzsák, s természetesen helybéliek is gyanússá válnak, s a szálak egészen az udvarig nyúlnak.

Ajánlott irodalom:
Si Naj-An: Vízparti történet I-III.

Az angolul kiadott Dee bíró könyvek:
Celebrated cases of Judge Dee (nyolcadik században íródott kínai könyv fordítása, 1949)
The Red Pavilion, 1961
The Chinese Gold Murders, 1959
The Emperor`s Pearl, 1963
The Chinese Bell Murders, 1960 (A kínai haranggyilkosság esete)
The Chinese Maze Murders, 1952
The Lacquer Screen, 1962
The Willow Pattern, 1965
The Haunted Monastery, 1961
The Chinese Lake Murders, 1960
The Chinese Nail Murders, 1961
The Monkey and the Tiger, 1965 (két novellát tartalmaz)
Judge Dee at Work, 1967
Necklace and Calabash, 1967
Murder in Canton, 1966 (Gyilkosság Kantonban)
The Phantom of the Temple, 1966
Poets and Murder 1968