Főkép

Gergő egy átlagos pesti srác, aki öreg bérházban él édesanyjával (Boglárkával), annak új férjével (Botlik Dénessel, foglalkozására nézve főállású cipőpucoló), és Zsófival (ez utóbbi lányával). Csak éppen nem érzi jól magát közöttük. A helyzetén nem segítenek az éjszakai rémálmai, amelyben egy beszélő kölyökfarkas szeretné mindenféle lehetetlenségre rábeszélni (hogy a többi álomalakról már ne is beszéljünk).

Az meg már csak hab a tortán, hogy a házmester állítólag danászik az esőben és mindeközben repül. A ház pincéjében pedig egy idegen néni közöl néhány értelmetlen dolgot számára. Egyszóval Gergő körül apránként a fejére áll a világ, amit csak még jobban tetéznek édesanyja barátnőjének, Apollóniának kéretlen tanácsai.

Mi köze mindezeknek a Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójához? Egyáltalán léteznek még sámánok, akik képesek varázsolni? Tényleg a Bakonyban adnak találkát egymásnak a világ vajákosai, táltosai, stb.? Ki és miért akarja tönkretenni a családot, és vajon milyen kihatással lesz mindez a földre?

Ez tényleg az a történet, amelyet kár lenne kihagyni, hiszen nyelvezete és meseszövése valóban páratlannak tekinthető. Böszörményi Géza sikeresen vegyítette az ősi hagyományokat az ifjúsági regénnyel.