Főkép

Az amerikai gitáros, Kevin Kastning neve többek között azért csenghet ismerősen hazánkban, mert a barátja és zenésztársa, Szabó Sándor révén többször is játszott az itthoni közönség előtt, arról nem is szólva, hogy több remek közös albumot készítettek együtt. Egyébként Kastning lemezei – függetlenül attól, hogy éppen kinek az oldalán készíti azokat – mindig élményszámba mennek: igaz ez az amerikai Greydisc Records gondozásában megjelent legújabb kiadványra, a Watercolor Sky-ra is.

 

Ez a lemez immár a harmadik olyan anyag, amelyet Kastning a szaxofonos Carl Clements-szel együtt készített: az első közös munkájuk két évvel ezelőtt a Dreaming As I Knew volt, amelyet egy évvel később követett a Nowhere, Now Here, de szerencsére az új korongra sem kellett sokat várnunk. De mielőtt az új felvételek részletes bemutatásához fognék, szeretnék megosztani néhány technikai érdekességet. Kastning nemcsak kiváló komponista és előadó, hanem nagy innovátor is: a lemezen két olyan hangszert szólaltat meg – egy 36 húros dupla kontragitárt és egy 30 húros kontra szoprán gitárt –, amelyeket ő álmodott meg, és fejlesztett ki. Meggyőződésem, hogy ezeket az igen gazdag harmóniájú instrumentumokat hallgatni semmi máshoz nem fogható élményt jelent, ez nagyszerűen kiderül a Watercolor Sky dalaiból is.

 

Kastning zenei világképe egyszerre emberi és transzcendentális – a kompozícióival arra törekszik, hogy az ember (a hallgató) spirituális tudatát összekapcsolja a racionálissal. Jó közelítéssel mondhatom, hogy az előadó valamennyi eddigi lemeze megfordult már nálam, így aztán nyugodtan mondhatom, hogy Kastning előbb említett törekvése minden korábbi albumán is érezhető volt, függetlenül attól, hogy éppen kikkel zenélt együtt.

 

A két muzsikus közös szerzeményeit tartalmazó, bő egy órás játékidejű korongra hét felvétel került. A műsor a repertoár legfajsúlyosabb és egyben leghosszabb (közel 11 perces) tételével, az időtlen, misztikus hangulatot árasztó „A Transparency Through”-val indul. Ebben a számban egyből szerephez jut az impozáns megjelenésű és varázslatos hangú 36 húros gitár, amit még két alkalommal hallhatjuk a lemezen, míg a többi felvételen a „kisebb testvér” a 30 húros gitár a főszereplő. A lemezen a „The Sharing of Color and Visible”-től az „In Spiral Treams”-en át a „Distant Interior Winds”-ig szimbólumokban igen gazdag kompozíciókat találunk, de amíg egyes szimbólumokra könnyű ráismerni (például a nyitó számban a kitáruló kapura), addig másoknál a jelentést rejtvényszerű nehézséggel kell kutatnunk, pedig az alkotó megköveteli, hogy az ő (meg)érzését felfogjuk. Az albumról két személyes kedvencem van, a

„Complete and Early if Later” és a „While Still and Moving”. Valahogy úgy érzem, hogy ezekben sűrűsödik össze az egész album mondanivalója, egyfajta iránymutatást adnak a hallgatónak. Talán az album két „legnehezebb” kompozíciójáról van szó, de akik ezeket megértik, azok számára az egész repertoár mélysége megnyilvánul.

 

 

Az előbbiekből fakadóan ez az album az olyan kiadványok közé tartozik, amelyek az átlagosnál nagyobb figyelmet és elmélyülést igényelnek – ennek hiányában a lemez legfeljebb egy részben kitöltött keresztrejtvény marad a hallgató számára. Azt sem szabad azonban elfelednünk, hogy a művészek mindig legalább egy lépéssel előttünk járnak. Ők képesek arra, hogy az egyszerű jelenségeket és impulzusokat a lelkük prizmáján keresztül felnagyítsák, így azok különös színezetet nyernek és végül a megfejthetetlen végső akkordjaiként jelennek meg, melyet mi már csak maximum viszontérezhetünk.

 

Előadók:

Kevin Kastning – 36 húros dupla kontragitár, 30 húros kontra szoprán gitár

Carl Clements – tenor és szoprán szaxofon, alt fuvola, bansuri fuvola

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. A Transparency Through

2. The Sharing of Color and Visible

3. This Daytime Haunted

4. In Spiral Streams

5. Complete and Early if Later

6. While Still and Moving

7. Distant Interior Winds

 

Diszkográfia:

Dreaming As I Knew (2012)

Nowhere, Now Here (2013)

Watercolor Sky (2014)