Főkép

Az sem tegnap volt, amikor a címben említett két együttes utoljára új sorlemezzel jelentkezett. A Dalinda 2020-ban, a Kerekes Band pedig még régebben a 2016-os Back to Folk albummal varázsolt el. Az egri csoport négy őselemet megidéző koncertfilm-ciklusának utolsó darabja ugyan 2022-ben látott napvilágot, én azonban ezt nem tartom sorlemeznek. Szóval mindenkitől épp ideje volt egy új, rajongókat kényeztető anyaggal előrukkolni.

 

Arra azonban egy pillanatig sem gondoltam, hogy egy közösen felvett albummal lepnek meg. Ez főként a három hölgy részéről jelent nagy ugrást, változást az eddigiekhez képest, hiszen korábban színtiszta a cappella trióként koncerteztek. Bár az is tény, az utóbbi években én nem hallottam a Kerekes Band koncerten éneket – szóval mindkét félnél jelentős változásról beszélhetünk. Egy biztos, mindkét formáció jellegzetes saját zenei világgal bír, és ebből most meglátásom szerint egy harmadik született. Értem ez alatt például, hogy a furulya helyett elsődlegesen már az ének viszi a dallamot, de ez csak egy a változások közül.

 

A zenét Fehér Zsombor és Sohajda Péter jegyzi, így azért ez még a Kerekes Bandre jellemző zene, kivált az instrumentális szerzeményekre érvényes ez (Magányos). A két fél együttműködése szerintem a címadó számban sikerült a legjobban, ami a cappella énekkel indít, majd egy hosszabb hangszeres felvezetés következik, és aztán újra közösen játszanak, énekelnek, majd pár énekhanggal befejeződik.

 

Illetve mégsem, mert az első kislemezen megjelent nóta (Álomszőtte) gyakorlatilag egy hihetetlenül eltalált EPIKUS kompozíció. Magyar népzenében még akkor sem hallottam ilyesmit, ha nagylétszámú kórus énekelt a színpadon. Ez egyszerűen fenomenális, ahogy az ének és a hangszeres kíséret kiegészíti, felerősíti egymást, arra csak dicsérő szavak léteznek. Ahogy fokozatosan építkezik a szám, hol az ének, hol a hangszerek kerülnek előtérbe, és mindez egy katartikus fináléban ér véget – ez valami fenséges.

 

Az egész lemezen jól érezhető, hogy mindkét fél erősen támaszkodik a saját zenei gyökereire, bár azért van itt egy némileg eltérő kompozíció, jelesül az „Őszi falevél”. Ebben az énekstílus eltér a korábbiaktól, illetve a hangszerek közül nem a furulya a meghatározó. Lehet, éppen ezekért lett az egyik kedvencem. Az minden számban határozottan érződik, hogy élvezték a közös zenélést, időnként még a mosolyokat is hallani vélem (Békés Expressz).

 

Ezúttal nincs igazán gyors tétel a lemezen, viszont meglepő módon nem is hiányzik. Ha jobban végiggondolom, akkor ballada, vagy nagyon lassú sem – de ez sem okozott hiányérzetet. Számomra öröm volt hallgatni a zenét, élveztem, hogy mindenki tudása legjavát teszi be a közösbe. Nem az történt, hogy a Dalinda ráénekelt a Kerekes Band zenéjére, hanem valódi közös produkció született. Azt sajnos nem tudom, hogy lesz folytatása az együttműködésnek, vagy egyszeri alkalomról van szó. De mindenképpen a 2026-os év egyik legjobb magyar világzenei lemezének tartom a Vadont. Aki teheti, nézze meg a lemezbemutató koncertet augusztus 30-án, a Kobuciban – biztos emlékezetes este lesz.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Vadon, Őszi falevél, Álomszőtte

2026-ban megjelent album (Fonó)

Weboldal: https://kerekesband.hu/, https://www.facebook.com/dalindamusic?locale=hu_HU

 

 

Az együttes tagjai:

KEREKES BAND

Csarnó Ákos – mezőségi brácsa, doromb

Fehér Viktor – ütőgardon, dob

Fehér Zsombor – kromatikus furulya, erdélyi furulya, palóc furulya, hosszúfurulya

Námor Csaba – koboz, buzuki

Sohajda Péter – mandolin, basszusgitár

 

DALINDA

Nádasdy Fanni – ének

Paár Julianna – ének

Tímár Sára – ének

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Esőének
  2. Álomszőtte
  3. Szentjánosbogár
  4. Magányos
  5. Égigérő
  6. Tisztás
  7. Vadon
  8. Árnyas
  9. Őszi falevél
  10. Ősök Völgye
  11. Kembaszter
  12. Békés Expressz