Főkép

Vannak előadók, akik nem bírnak nyugodtan ülni a képzeletbeli babérjaikon, és szükségét érzik annak, hogy mindig valami újat, valami mást csináljanak, mint korábban. Van, aki ezt a saját neve alatt teszi (jó példa erre David Bowie pályafutása), és van, aki új formációkban, más zenésztársakkal valósítja meg az elképzeléseit.

 

Varga Veronika ebbe a második csoportba tartozik, mert a BudaPesme egy újabb állomás sokszínű zenei pályáján. Értelemszerűen ezekben különféle elképzeléseit valósítja, a görög rebetikotól kezdve a délszláv muzsikáig, most éppen makedón népdalokat énekel Réti Benedek harmonikás társaságában.

 

Nem is tudom, mit javasoljak a hallgatóknak, hogy fogjanak neki a zenehallgatásnak. Szerintem kétféleképpen érdemes közelíteni ehhez a lemezhez. Az elsőben, mielőtt elindítaná a lejátszást, előtanulmányként meghallgatja más előadásban ezeket a dalokat. Ez ugyan több időt vesz igénybe, de eredménye, hogy a maga teljességében lehet értékelni BudaPesme, illetve Varga Veronika teljesítményét. Ebben az összevetésben különösen Varga Veronika éneke kerül előtérbe, mert általában ezeket a népdalokat nem egyszál harmonikával kísérve adják elő, hanem jóval gazdagabb hangszereléssel – utalok itt például Ivana Tasić felvételeire.

 

A másik, egyszerűbb út, amely végül hasonló következtetéshez vezet, hogy nem foglalkozunk az előzményekkel, és csak arra koncentrálunk, hogy a duó mennyire élvezetes és hitelesnek ható előadást nyújt. Véleményem szerint mindkét esetben az lesz a végeredmény, hogy meglepően jók lettek az átiratok. Értelemszerűen a duó felállás magával hoz némi egyszerűsítési kényszert, ám ez nem vesz el a dalok erejéből, inkább más megvilágításba helyezi őket, és ettől csak meghittebb, közvetlenebb lesz az élmény. Ennek köszönhetően sokkal jobban érvényesül a két muzsikus tehetsége, legyen szó az énekstílusról vagy a harmonika dallamvariálásairól, díszítéseiről. A zene túlnyomórészt balkáni délszláv jegyeket hordoz, de időnként görög hatást vélek felfedezni egyes számokban. Úgy gondolom, arra is törekedtek a dalok kiválasztásakor – ebben Zlatko Panzov volt a duó segítségére – hogy a lehetőség szerint bemutassák Makedónia sokszínűségét.

 

Jó ötletnek tartom a három vendégmuzsikus bevonását a felvételekbe, mert mindhárom alkalommal pluszt jelentenek az adott számokban. Teljesen véletlen, de ezek közül kettő bekerült a három kedvenc számom közé. Az „Ajde sonce zajde” és a „More čičo reče” mondjuk nagy valószínűséggel a vendégek nélkül is ide került volna, mert szeretem ezeket a számokat.

 

A BudaPesme nem akarja újraírni a makedón népzenét, és nem is modernizálja mindenáron. Ehelyett két előadó visszafogott, letisztult megszólalásban mutatja meg, hogy ezek a dalok ma is működnek. A lemezt elsősorban azoknak ajánlom, akik kíváncsiak a Balkán zenei sokszínűségére, és a rezesbandák vagy a tamburazenekarok mellett szeretnék megismerni a térség intimebb, bensőségesebb hangját is.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Ajde sonce zajde, More čičo reče

2026-ban megjelent album (Balkan Heritage Cultural Center)

Weboldal: https://www.facebook.com/budapesme/

 

 

Az együttes tagjai:

Varga Veronika – ének

Réti Benedek – tangóharmonikás

 

Közreműködők:

Naum Petreski – ének

Goranco Angelov – kaval

Mishel Trajkovski – harmónika

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Otvori mi belo lenče

2. Ibraim Odža

3. Ajde vino pijam

4. More čičo reče (feat. M. Trajkovski)

5. Ajde sonce zajde (feat. G. Angelov)

6. Para beri kiselec

7. Oj Zarino prvasevdo

8. Podigni si, bre, neveste, dulečato (feat. Naum Petreski)