Zenék a nagyvilágból – Canzoniere Grecanico Salentino: Il Mito – világzenéről szubjektíven 518/1.
Írta: Galgóczi Tamás | 2026. 04. 01.

Bárhogyan nézem, ötven év egy zenekar életében nagyon hosszú idő, és óhatatlanul együtt jár a tagok cserélődésével. Szerencsés esetben ez nem jár együtt az eredeti elképzelés megváltozásával, és a hallgatóság ugyanolyan minőségi muzsikát élvezhet, mint az induláskor. A lényeg persze az évek során adott rengeteg koncert, a megírt dalok garmadája, hazai és nemzetközi elismerés – mindez igaz a délolasz Canzoniere Grecanico Salentino, röviden CGS-re. Ez már a huszonegyedik albumuk, és az évforduló alkalmából az öt évtized dalaiból tizenegyet választották ki, amelyek végül felkerültek a 2026 januárjában megjelent korongra.
Nem egyszerű best of kiadványt kapunk, hanem kulcsdalokat, olyan szerzeményeket, amelyek fontosak az együttes eddigi történetében – és amelyeket most újra értelmezve hallhatunk. Ami bizonyos szinten érthető, hiszen minden generáció leképezi magának a rá hagyott örökséget, vagy csupán keresi saját hangját, kifejezésmódját.
Családi vállalkozásnak is mondhatom a CGS-t, hiszen Mauro Durante és Emanuele Licci a szüleik nyomába lépve viszi tovább azt a szellemiséget, amely az 1975-ös alapítás óta meghatározza a zenéjüket. Tisztelve a hagyományokat, mégis kortárs megszólalással, ha úgy tetszik, modernizálva játszák a Salento környékére jellemző számokat.
Kulcsdalokra hivatkozom, és nem véletlenül. Szerintem ezek a számok jól bemutatják azt a környezetet, ami máig hatással van rájuk. Jó példa erre a görög telepesek zenei hagyatékához köthető „Kali Nifta”, amiben Roberto Licci (Emanuele édesapja) vendégeskedik. Természetesen nem maradunk pizzica nélkül, köszönhetően az olyan daloknak, mint a „Dumenica Matina” vagy a „Pizzica di Cosimino”. Ezekről azonnal eszembe jutott az a két koncert, amikor élőben volt szerencsém látni a Mauro vezette együttest.
Mauro Durante így beszélt az új lemezről: „De ez nem teher, épp ellenkezőleg; értelmet ad az életemnek. És nem vagyok egyedül ezen az úton. Az album borítójára utalok, hogy beszéljek róla. A Canzoniere-t Luca Coclite által festett pálmafaként képzelem el, egy szimbólumként, amely tökéletesen képviseli ezt az albumot, az Il mitót. Egy pálmafa, amely szilárdan gyökerezik ebbe a földbe, amelyet a mi és az elődeink gondozása és munkája táplál; és amely magasra emelkedik az ég felé.”
Több kiemelkedő momentum van az albumon, az egyik nyilván a „Lu Rusciu de lu Mare”, amin régi és új tagok együtt muzsikálnak, mi pedig újra élvezhetjük Rosella Pinto énekét. Hihetetlen erő árad az a cappella „Fimmene Fimmene” című számból – érdemes nagyobb hangerővel meghallgatni. Ahogy variálnak a szóló énekesek és a kórusok között, kiemelve a női hangokat, az nálam jóval több, mint egyszerű munkadal. Benne van a közösség, az érzelmek, és cseppet sem érzem réginek, ez egy nagyon frissen megszólaló kortárs nóta, akarom mondani újragondolása a korábbi szerzeménynek.
A Canzoniere Grecanico Salentino ismét elvarázsolt, eszembe juttatta, micsoda rácsodálkozást váltott ki belőlem, amikor első ízben hallottam pizzicát, tarantellát és úgy általában az olasz csizma sarkából érkező muzsikát. A vonzalom azóta is töretlen, köszönhetően az ilyen kiváló előadóknak. Az Il Mito album melegsége, hagyományőrző modernsége pedig útmutatás minden hasonló együttes számára: így is lehet.
Meghallgatásra ajánlott számok: Pizzica di Cosimino, Dumenica Matina, Beddhu Stanotte
2026-ban megjelent album (Ponderosa)
Weboldal: https://www.facebook.com/canzonieregs

Az együttes tagjai:
Mauro Durante – tamburello, hegedű, ének
Giulio Bianco – furulyák, klarinét, harmonika, zampogna
Emanuele Licci – ének, buzuki, gitár
Massimiliano Morabito – harmonika
Giancarlo Paglialunga – ének, tamburello
Alessia Tondo – ének, ütőhangszerek
Silvia Perrone – tánc
Közreműködők:
Roberto Licci
Rossella Pinto
Ludovico Einaudi
A lemezen elhangzó számok listája:
- A Mmera a Lecce
- Kali Nifta
- Dumenica Matina
- Lu Rusciu de lu Mare
- Quistione Meridionale
- Il Mito
- Pizzica di Cosimino
- Fimmene Fimmene
- Beddhu Stanotte
- Aremu
- Taranta (feat. Ludovico Einaudi)