Yrsa Sigurðardóttir: Zárkózz be!

Mivel imádtam a Freyja & Huldar-történeteket, nem is volt kérdés, hogy az izlandi írónő új, Tükörjégre keresztelt sorozatát beszerzem. A kezdő kötet, a Zárkózz be! számomra hozta az igazi skandináv életérzést, izgalmas nyomozást és egy érdekes karaktert, akinek a történetére lehet építeni a folytatást. Nem mellékesen a megnyugató borítókép a fejszével és némi vérrel szintén azt sugallta, hogy ezt a könyvet nekem írták.

Egy baljós jelenettel indul a regény: a szomszédos tanya gazdája látogatást tesz a négytagú családnál, ám mivel nem nyitnak ajtót napok óta, és nagyon aggasztóak a körülmények, bemegy hozzájuk. Bent pedig egy rémálommal találkozik. A történet végkimenetelét már látjuk és innen válik ketté a két idősík: egyrészt olvashatjuk a nyomozás részleteit, másrészt a család életébe pillanthatunk bele, rohanva a végkifejlet felé. Azzal, hogy tudjuk, mikor hal meg a család és hány napunk van addig vissza, egy nyomasztó, fullasztó légkört hoz létre a szerző olvasás közben. A házi segítő, Sóldís, szemén keresztül látjuk az eseményeket, aki épp most csöppent be a sikeres állásinterjú után a család mindennapjaiba. Szinte minden reggelre jut egy furcsa, megmagyarázhatatlan dolog, ami aggasztja, a férj egyéb furcsaságai mellett. Az első perctől kezdve nem érzi magát jól az eldugott tanyán, de késő lesz, mire meghozza a döntést a távozásról. Pszichológiai hadviselést folytat a szereplők (és az olvasók) ellen Yrsa Sigurðardóttir, és kegyetlenül kihasznál erre minden alkalmat. Hol az ablaküvegen jelennek meg reggelre figyelmeztető üzenetek, hol az alvó kamaszlány kezére ír valaki filccel. Kettős érzései lesznek az olvasónak: egyrészt próbálja nem megszeretni a család tagjait, másrészt viszont lehetetlen nem kedvelni őket. Hiába drukkolunk egy-két szereplőnek, hogy ússza meg a regény végén, sajnos már tudjuk, hogy esélyük sincs.

A krimi nagy erőssége, hogy behozza például az Eva Björg Ægisdottírtól kölcsönvett csapatot mellékszereplőnek, mint ahogy Huldart is, bár Freyját sajnos nem. Ravasz húzás összekapcsolni az izlandi krimiirodalmat és a karaktereket szerepeltetni ebben a regényben. A visszafelé építkezés is különleges atmoszférát teremt. És akkor még nem beszéltünk az új nyomozónkról, Týr Gautasonról, aki önmagában is egy zárkózott, érdekes személyiség, ám az események sodrásában még a saját múltjával és annak eltitkolt részeivel is szembe kell néznie. A történet pedig duplacsavarral ér véget, olyan igazi Yrsa Sigurðardóttiros megoldással. Nem tudok elmenni szó nélkül Torma Péter bravúros fordítása mellett sem, a végig sötét és nyomasztó hangulathoz nagyban hozzájárult a munkája. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a baljós hangulatú, lelket tipró izlandi krimiket.