Frankenstein

Figyelmeztetés: Feltételezem, hogy a Frankenstein történettel popkulturális szinten az olvasó tisztában van, ezért a regényhez kapcsolódó dolgokat bátran leírom, a filmet igyekszem nem elspoilerezni.

Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy Guillermo del Toro egy igazi gótikus klasszikust, a teremtője ellen forduló szörnyeteg történetét, a Frankensteint készül feldolgozni. A rendező méltán híres az általa megálmodott – gyakran egyedi – látványvilág végletekig kidolgozott megmutatásáról, amiben állandó csapat segíti, akik most is a már elvárt színvonalon hozták létre ennek a sötét kirakósnak a darabjait.

A történet egy, az Északi-sark felé tartó hajón kezdődik, amellyel át is ugrottuk a regény kezdő leveleit, érthető módon, ez nem az a médium, ahol az ember olvasni szeret. A regényben az expedíció vezetője hangsúlyosabb szerepet kap, de azért az ő története is felsejlik a filmben a kapitányon keresztül. A hajó jégbe szorult, az emberek elcsigázottak, menne haza minden matróz. Nagyon jól esik a meleg szobából együttérezni a kapitánnyal, aki a fagy csípte lábfejét masszírozza.

Még világos van, amikor felfedezik Victor Frankensteint, de már este amikor a hajóba emelik. A sötétkék és fekete árnyékok között szinte csak a fáklyák színesek. A Teremtmény is színre lép és kezdetét veszi Frankenstein története. A regényhez képest nagyon más Victor háttere, viszont az megmaradt, hogy gyermekkora anyagi gondoktól mentesen telik. A törést és a halál legyőzésének akaratát édesanyja halála hozza el.

A Teremtmény megalkotásának tökéletes helyszíne lehetne a viktoriánus London, ahova gondolom Shelley iránti tiszteletből kitérőt tesz a film (ha már ő ezt a kort nem élhette meg), de végül egy liechtensteini tó melletti elhagyatott vízszűrő toronyhoz érkezünk. Az ingolstadti szoba-laboratórium leváltásával az alkotó teljesen elvágja Victort a társadalomtól. A főszereplő megszállott magányát, magányos megszállottságát nagyon szépen fogalmazza meg a film, mert ugyan gyakran grandiózus díszletekben mutatja, viszont emberek között is, méterekre van tőle a legközelebbi alak. Erősen megfogalmazott ellentét ez a nagyság belső érzése és a kívülről is néha látható kicsinység között. Azokban a jelenetekben, amikor pedig egy másik szereplő fizikálisan is a közelébe kerül ott a megszállottsága alábbhagyni látszik és felsejlik, hogy „normális” életre is képes. A regénnyel egybehangzóan állítja a film, hogy Frankenstein magánya nem szükségszerű, hanem választás eredménye és szándéka szerint nem végleges, ellentétben a Teremtmény magányával, ami nem választás eredménye és valószínűleg végleges. Frankenstein története után a Teremtmény történetét láthatjuk saját elmesélésében. Nem csak Mary Shelley beszél hozzánk, hanem a filmet íróként is jegyző Guillermo del Toro is a Teremtmény hangján. A Teremtménynek adott saját történet az eredetitől (szerintem) messze eltér, de a film közegébe teljesen beleillik.

A Teremtmény elbeszélése után elérkezik Frankenstein halála, amely az ő történetét mindenféleképpen lezárja, de hogy a Teremtményét is? Ennek eldöntését a film nézőire bízom.

Mindkét mű központi témája a teremtő és teremtett kapcsolata és egymás iránti felelőssége, a filmben személyesebben, apák és fiaik történetként elmesélve. Nem véletlenül idézik fel Milton Elveszett Paradicsomát sem.

Az adaptáció hűségéről én még nem alkottam magamban végleges véleményt, de talán ez nem is célom. Azt biztosan ki tudom viszont jelenteni, hogy tisztelettel nyúltak az eredeti műhöz és legalább ugyanannyira elgondolkodtató alkotás született.

del Toro látványvilága, ha a telefonkönyv történetét rendezné, akkor is magával ragadó lenne, így egy értelmezhető közegben, szinte már az elejétől beszippant. Minden színnek valamilyen kapcsolódása van, egy cipőn megcsillanó arany díszítés is jelentést kaphat később. A helyszínek konkrétan szépek, a laborban a véren jégtömböt arrébb csúsztató Victor jelenete sem visszataszító.

Mindenkinek tudom ajánlani a filmet, aki nem szó szerinti Frankenstein történetet vár, sőt a regény ismerete nélkül is bőven értelmezhető a film. Engem a regény elolvasására ösztönzött és mennyire jól esett az is.

Guillermo del Toro Frankenstein-adaptációja 2025-ben készült el, és jelenleg kizárólag a Netflix kínálatában érhető el.

Kapcsolódó írásunk: Mary Shelley: Frankenstein