Főkép

A kamaszkor a változások, a keresés és az önállósodás időszaka, amikor a kis felnőttek próbálnak eligazodni a világban, és felfedezni saját identitásukat. A kamaszoknak szóló irodalom ennek a viharos időszaknak a kérdéseit és tapasztalatait igyekszik megérteni és tükrözni. A művek gyakran érintik a barátság, szerelem, családi kapcsolatok, a társadalmi elvárások és a személyes vágyak konfliktusait, miközben a számukra fontos témák, mint a bátorság, önbizalom és a saját helyük megtalálása is központi szerepet kapnak. Ecsédi Orsolya verseskötete ezt a kaotikus időszakot ragadja meg és önti versszakokba.

 

A kamaszokat megszólítani nehéz, mert vagy nem is állnak szóba veled, vagy ha igen, és mesélnek valamit, akkor azt biztosan nem érted. Vagy azért, mert nem ismered az új szlengeket, vagy mert egy olyan videóról áradoznak, amit tuti nem láttál. Akkor jön a dühös legyintés, a jól célzottan odavágott boomer/dinó vagy és a színpadias kivonulás. Szerencsére van valaki, aki tökéletesen érti a kamaszok lelkét és az őket foglalkoztató kérdéseket. Ecsédi Orsolya verseiben bizonyítja, hogy igenis lehet velük kommunikálni, csak a megfelelő témákat és hangot kell hozzá megtalálni.

 

Az egész kötet egy színtiszta játék és énkeresés. Kísérletezgetés, amelynek a végén összeáll majd a kép. A versek hol szabadversek, hol szonettek. A sorok végén páros rímeket találunk, aztán rímtelenek következnek. A témakezelés is csapongó, útkereső, mint amilyen egy valódi kis kamasz élete. Hol nagyon fent vagyunk, utána meg a gödör alján. Schall Eszter modern illusztrációi ráerősítenek a kötet zűrzavaros hangulatára, amelyben jól megfér egymás mellett Balu, Thor és Voldemort is. Na meg a tiszta tányérok, a koszos zoknik és a gumicukrok.

 

Ennek a kötetnek lelke van, amely megérint és nosztalgiával tölt el. Segít kapcsolódni és a beszélgetést beindítani a kiskamaszunkkal. Szívből ajánlom felső osztályoktól felfelé, na meg a szülőknek is a mindennapok túléléséhez.