Főkép

Újabb együttes, akikről még sosem hallottam korábban – a jelek szerint mostanában nem a régi kedvenceim új felvételei kerülnek a lejátszómba, ez persze örvendetes. A jövőben igyekszem egyensúlyba hozni a régi és az újonnan felfedezett kedvenceimet. A spanyol BOC társulat nem kevesebbre vállalkozott, mint a népzene és a fantasy világok összeházasítására.

 

Hasonló próbálkozást – mármint a fantasy és bármilyen zene párosítását – már láttam pár alkalommal, és mindig arra a megállapításra jutottam, hogy ilyenkor egyedül a résztvevő muzsikusok tehetsége, dalszerzői minősége szabja meg a produkció minőségét. Példaként említhetem a Blind Guardian Tolkien ihlette Nightfall in Middle-Earth lemezét, vagy a Manowar korai lemezeit, de a sor hosszasan folytatható.

 

Mindezt azért említem, mert a rovat mai szereplői hasonló elv alapján vonultak a stúdióba. Az öt év után visszatérő spanyol együttes, a BOC rögtön egy nagyszabású vállalkozással lepett meg: a Devers ses Dues Torres egy trilógia második fejezete, amelyet A Gyűrűk Ura világa ihletett. Már önmagában ez is jelzi, hogy nem egyszerű népzenei feldolgozásokat kapunk, hanem egy koherens, saját univerzumot teremtő lemezt. A zenekar mindig is arról volt ismert, hogy bátran keveri a mallorcai hagyományokat más stílusokkal, most azonban a korábbi lemezeiknél (legalábbis azoknál, amiket hallgattam) hangsúlyosabb metál, miközben megmarad a kapcsolat a folk gyökerekkel. Erre jó példa a „Gundalf el Pipes”, amiben egyszerre van jelen a metal és a népzene.

 

Az album legnagyobb erőssége, hogy a tradicionális hangszerek – a xeremies, a flabiol, a tamborino – nem illusztrációként vannak jelen, hanem szervesen beépülnek a modern hangzásba. A dalok többsége instrumentális, mégis rendkívül képszerűek, mintha egy nagy ívű fantasy történet jelenetei peregnének a fülünk előtt. Ahol pedig felbukkan az ének – például Cristina Van Roy lírai közreműködése az „El abismo del Gel”-ben, vagy Miquel Gil vendégszereplése/kántálása az „El cant dels Porcells”-ben –, ott új dimenzió nyílik, és még teljesebb lesz a világ, amelyet a BOC megalkotott.

 

A Devers ses Dues Torres határozottan metal album, de közben nem rest mindenféle kikacsintásokat tenni. A „Formigues de Mordor DC” egyfajta mókás közjátéknak tekinthető, kelta-punk intermezzónak tekintem, ami véleményem szerint a korábbi lemezek sokszínűségét idézi, és persze mutatja, mennyire sokoldalú zenészek alkotják az együttest. Mondanom sem kell, az energia, a lendület ezekből a számokból sem hiányzik, elég csak a dudára és bendzsóra(?) komponált „Gundalf el Pipes” darabra utalnom (az ilyen címek meg a csapat humoros oldalát példázzák).

 

A lassabban induló „Gori Potter i sa Pedra Fenomenal” újra megadja a választ arra a vitára, hogy mikor tekinthető puszta díszletnek egy metal zenében a népi hangszer, és mikor alkotja szerves részét a kompozíciónak. Itt szinte egymásnak adják a mikrofont az akusztikus és az elektromos hangszerek, éles kontrasztot képezve. Talán helyenként túlzsúfoltnak tűnik a sok réteg, és előfordul, hogy egy-egy hangszer elveszik a mixben, de ez a fajta túláradás is része annak a lendületnek, amellyel a zenekar most visszatért.

 

Nem véletlen, hogy minden dalhoz narratív szöveg és illusztráció is készült: a BOC itt nem pusztán egy lemezt adott ki, hanem egy teljes hangzó-képi univerzumot. És ha valaki igazán meg akarja érteni, mire képesek, annak koncerten kell találkoznia velük – mert minden jel szerint ott teljesedik ki igazán ez a világ.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Aina Unicorn, Gundalf el Pipes, Formigues de Mordor DC

2025-ben megjelent album (Microscopi)

Weboldal: http://www.bocmusic.cat/

 

 

Előadók:

Joan Frontera Luna – kompozíció, zongora, harmonika, flabiol, tamborino

Biel Frontera Luna – klarinét, furulya, flabiol, tamborino, gitár

Pere Frontera Luna – xeremies, fuvola

Xisco Amengual Ripoll – hegedű

Rafel Barceló Jaume – basszusgitár

Lluís Oreja – dobok, ütőhangszerek

Jaume Balaguer – mandolina, akusztikus és elektromos gitár

Jaume Rosselló – gitár, bendzsó

 

Közreműködők:

Cristina Van Roy – ének, vokál az „El abismo del Gel” című számában

Miquel Gil – vokál (El cant dels Porcells)

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. El abismo del Gel (feat. Cristina Van Roy)
  2. Aina Unicorn
  3. Esmicol
  4. Gundalf el Pipes
  5. Gori Potter i sa Pedra Fenomenal
  6. Ses dues Torres
  7. Formigues de Mordor DC
  8. Camellot
  9. El cant dels Porcells (feat. Miquel Gil)
  10. Ball de Rog