Főkép

Újabb lemez, amelynek megszületése részben Ian Brennannek köszönhető. Márpedig az elmúlt években egyszer sem okozott csalódást, terepi felvételei rendre olyan gyöngyszemekkel ajándékoztak meg, olyan zenékkel ismertettek meg, amelyek egyébként sosem kerültek volna a lejátszómba.

 

Azon persze egy pillanatig sem csodálkoztam, hogy korábban még sosem hallottam a ruandai The Good Ones duóról – pedig ez már az ötödik lemezük, hiszen sajnálatos módon vannak bolygónkon a világzene tekintetében alulreprezentált területek. Ők a vidéki Ruandát képviselik, a földművelést, a természetközeliséget, a nagycsaládok jelentette biztonságot, az én helyett a mi elsőbbségét.

 

Az album számait Adrien Kazigira írta, és ezek személyes tapasztalatairól, a vidéki életről, a szerelemről szólnak. Ami elsőre feltűnt, hogy ezek nem vidám mosolygós dalok, inkább egyfajta érzékeny, szomorkás hangulat lengi körbe őket. Ennek okára nem jöttem rá, és mivel a szövegekben amennyire láttam nem esik szó az 1994-es népirtásról, valószínűleg egészen más lehet a háttérben.

 

Szokás szerint a felvétel körülményei különlegesek, hiszen az éppen futó amerikai turné alatt, egy hotelszobában, három óra alatt rögzítették ezt a tíz számot. A duóhoz csatlakozott egy hegedűs és egy csellós, akiknek fogalmuk sem volt arról, milyen produkcióhoz kérték fel őket, mert előzetesen semmilyen információt nem kaptak. A helyszínen pedig nyelvi problémák akadályozták a kommunikációt. Így minden, ami a lemezen hallható, az részükről színtiszta improvizáció! Ha mindez nem lenne elég, a legtöbb dalt egyetlen felvétellel vették fel.

 

Érződik a négy muzsikus egymásra hatása, én legalábbis ennek tudom be, hogy a „One Red Sunday, You Lied & Tried to Steal My Land” című számban Adrien Kazigira elhagyja a gitárját, és a két vonósra bízza a kíséretet. Akiket persze kisegített Janvier Havugimana, de ebben ő is visszafogja magát.

 

Mindenesetre érdekes, ahogyan az eltérő zenei háttérrel rendelkező zenészek egymásra figyelve muzsikálnak, mindenki a saját világában mozog, de közben mégis hatnak egymásra. Jó példa erre a „Kirisitiyana Runs Around”, ahol mindez nyilvánvalóan tetten érhető.

 

Egyetértek azokkal, akik szerint: „Ez a zene nem mindenkinek való, de valójában az. Úgy értem, hogy elsőre talán ismeretlennek vagy történelmi felvételnek tűnhet, de ahogy adsz neki időt, és lelassítod a saját észleléseidet és ítéleteidet, elkezded meghallani a mögöttes ragyogását. Először is, semmi sem fogható azoknak az együttműködőknek a hangzásához, akik gyermekkoruk óta írnak dalokat együtt. Adrien Kazigira és Janvier Havugimana kreatív ösztönei teljesen összefonódnak egymással. Ha ehhez hozzáadjuk a ruandai vidéki élet megélt tapasztalatait, a népirtás túlélését, képesek valami olyasmit közvetíteni, ami túlmutat a nyelven és a kultúrán – elkezdjük elfelejteni, hogy nem értjük a dalszövegeket.”

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Kirisitiyana Runs Around, The Older Girls Lead the Little Ones Astray

2025-ben megjelent album (Glitterbeat)

Weboldal: https://www.facebook.com/thegoodonesband

 

 

Előadók:

Adrien Kazigira – gitár, ének

Janvier Havugimana – vokál, tamburin, ütőhangszerek

 

Közreműködők:

Gordon Withers – Cselló

Matvej Sigalov – hegedű

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Agnes Dreams of Being an Artist 04:30
  2. One Red Sunday, You Lied & Tried to Steal My Land 02:34
  3. Kirisitiyana Runs Around 04:48
  4. In the Hills of Nyarusange, They Talk Too Much 04:54
  5. I Love You So Much, But You Refused to Marry Me (Your Beauty I Cannot Unsee) 03:54
  6. Mediatrice, You Left This World Too Soon 03:48
  7. You Were Given a Dowry, But Abandoned Me 03:39
  8. The Valley of the Turkeys (The Things I’ve Seen) 05:50
  9. Everyne, the Earnest One 03:26
  10. The Older Girls Lead the Little Ones Astray 02:51