Zenék a nagyvilágból – Bardentreffen 2025 – világzenéről szubjektíven 486/2.
Írta: Galgóczi Tamás | 2025. 08. 24.
Ha nyár, akkor fesztiválszezon, és szerte az országban különféle tematikára felépített többnapos rendezvények várják az érdeklődőket. Nincs ez másként az országhatárainkon túl sem, szóval ez egyáltalán nem bír hírértékkel, különösen a világzenei rovat szempontjából. Az viszont már igen, hogy a 2025-ben immáron 48. alkalommal Nürnberg városában megrendezett, háromnapos Bardentreffen világzenei fesztiválra megjelent egy válogatáslemez, tizenhét előadó dalával.
Elég végignézni a névsort, és máris tudjuk, nagyon széles merítéssel dolgoztak a program összeállítói, amely állítás még akkor is igaz, ha érthető módon javarészt a német nyelvterületről hívtak meg együtteseket, énekeseket. Sajnos anyagi és egyéb okok miatt ide sem jutottam el, pedig egy Moonlight Benjamin koncert megérte volna az utazást.
Azon meglepődtem, hogy milyen kevés nevet ismerek a listáról – szám szerint ötöt – de ez csupán azt jelenti számomra, hogy tíz év után még mindig rengeteg felfedezésre és meghallgatásra váró világzene vár rám. Illetve még egy kötelező programot írtam fel a naptára: meghallgatni a spanyol/katalán Balkan Paradise Orchestra, és a lengyel Hanba! együttes utolsó lemezeit. Aylin's Soulgarden, Las Karamba és Dobet Gnahore esetében nincs ilyen gondom, mivel esetükben írtam ezekről a korongokról.
Ettől kezdve nem volt más teendőm, csak még egyszer meghallgatni a lemezt, és kiválasztani a kedvenc számaimat, és ha annyira megtetszett, akkor alaposabban megismerkedni az adott együttes/előadó zenéjével.
Többszöri lejátszás után a kedvenceim közé került a „I'm Paciencia”, mert a Balkan Paradise Orchestra hölgyei még mindig mély átéléssel prezentálják a balkáni rezesmuzsikát. Náluk egy pillanatig sem érzem a földrajzi távolságot akadálynak, ők nem csupán remek zenészek, akik hangról hangra képesek lejátszani ezeket a számokat, hanem visszaadják azt az életérzést, felszabadultságot, ami nélkül üres zajongás lenne csupán, amit csinálnak. A Hanba! punkos muzsikája tele erővel, harmonikával, még mindig levesz a lábamról, legalább annyira, mint a Baba Yaga balkán-klezmer-cigány jazz koktélja.
A VKB BAND első hallásra nagyon fura projektnek tűnik, három hölgy nem csinál mást (amennyire sikerült utánajárnom) csak egyfajta Tom Waits tribute bandként játsszák a példaképük dalait. Meglepő módon egyáltalán nem rossz a végeredmény, bár beletelt némi időbe, mire sikerült ráhangolódnom.
Helyhiány miatt természetesen nem ismertetem mindegyik előadót, de muszáj arról az együttesről írnom, amely már a nevével elkötelezte magát a kedvenc stílusom, a cumbia iránt. A Kumbia Queers mexikói-argentin társulat igazi bulis latin zenét játszik, amibe a cumbia mellett nagyon sokféle stílus felfedezhető, mi több, időnként még a punkkal is kacérkodnak.
A válogatásalbum többi száma sem rossz, csak most nem érintettek meg annyira, hogy hosszabban írjak róluk. Talán egy következő találkozás alkalmával Edna Million vagy a francia Jagas kerül a kedvenceim közé.
Meghallgatásra ajánlott számok: I'm Paciencia, Murder In The Red Barn, Toco Madera
2025-ben megjelent album (Folk Galore)
Weboldal: https://bardentreffen.nuernberg.de/festival
Előadók:
Balkan Paradise Orchestra
Hanba!
Baba Yaga
Ganna
Aylin's Soulgarden
VKB BAND
Edna Million
Frieder Graef
Dobet Gnahore
Kumbia Queers
Chocolate Remix
Las Karamba
Ketekalles
Camila Arriva
Sérgio Pererê e Badi Assad
Jagas
Anna Buchegger
A lemezen elhangzó számok listája:
- Balkan Paradise Orchestra: Im Paciencia
- Hanba!: Wiersz Wighilijny
- Baba Yaga: Jarba, Mare Jarba
- Ganna: Kupala
- Aylin's Soulgarden: Ayri Düsüren
- VKB Band: Murder In The Red Barn
- Edna Million: The Pool
- Frieder Graef: No Using Trying
- Dobet Gnahore: Zouzou
- Kumbia Queers: Toco Madera
- Chocolate Remix: Abanico Y Antifaz
- Las Karamba: No Todo Es Lo Que Parece
- Ketekalles: Quiero
- Camila Arriva: Mafiosa
- Sérgio Pererê e Badi Assad: Compasso Do Amor
- Jagas: Vienz Chez Moi
- Anna Buchegger: Maria