Főkép

Pár évvel ezelőtt írtunk egy lemezről, amelyet a török szultán udvari zenéjének és a klasszikus nyugati muzsika keveredésének szenteltek, valamikor a XVIII-XIX. század idején. Érdekes volt miként hatottak egymásra ezek az alapban eltérő kultúrkörben kifejlődött zenék, mit láttak meg a másik félben, és azt hogyan építették be a repertorájukba (ajánlónk erre található).

 

Claudio Prima neve nem ismeretlen számomra, hiszen a BandAdriatica együttesének lemezéről már írtam a rovatban. Ez a korong sok éves előkészítés után, egy formabontó ötlet nyomán született meg. A klasszikus zene és a népzene összepárosítása nem újkeletű, gondolok itt Bartók Béla vagy Sztravinszkij egyes műveire, illetve a másik oldalon sem járt csukott szemmel, és itt például egy tanulmány jut az eszembe, ami arról szólt, mennyire hatott a barokk zene a prímások vagy a falusi hegedűsök játékára.

 

Egy biztos, ritkán van szerencsém olyan albumot hallgatni, amelyen harmonika, vonósnégyes és ütőhangszerek közös játékában egyszerre van jelen a Mediterráneum és a klasszikus zene. A vonósok kötött formái vegyülnek a népzene ösztönösségével, és ez együtt valami olyat hoz létre, ami egyszerre tekinthető modernnek, de közben ott van benne a múlt hagyatéka.

 

Claudio Prima harmonikája többnyire meghatározó szerepet játszik a dalokban – és ez így van jól, mert szükség van erre a virtuozitásra. Hat szám instrumentális, öt alkalommal pedig énekszó koronázza meg a muzsikát. Számomra is meglepő módon az instrumentális tételek jobban tetszenek, ezekben valahogy jobban érvényesül a két világ találkozása (Easy). Természetesen a vokális darabok sem rosszak, a legjobb közülük a „Nina”, ez a meseszép keringő, lágy énekkel, finom dallammal, égbe repítő muzsikával. Harmadikként a videós dalt (Domenica) nevezem meg kedvencként, szépsége okán.

 

Azt az állítást sem érzem hibásnak, ha filmzeneként hallgatjuk az Enjoy albumot, mert úgy is megállja a helyét. Képek, érzelmek, és különféle hatások sorjáznak egymás után a szemünk, illetve a fülünk előtt. Tangó (Yond) és pizzica (Deep), keringő (Nina), olasz és ciprusi (To Ghiasemi) szerepel a lemezen, amit szokás szerint nem elég egyetlen alkalommal meghallgatni, mert annál sokkal több van ebben a zenében.

 

Ez egy izgalmas projekt, mintha egy filmzeneszerző kirándulását hallgatnám a kamarazene világába, kiegészítve a minimalista zene hatásával, és komponálás közben salentói népzenét hallgatott, és egy pillanatra sem feledkezett meg kedvenc hangszeréről, a harmonikáról. Az Enjoy nemcsak zenei, hanem kulturális utazás is – megéri vele többször is elindulni

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Easy, Nina, Deep

2021-ben megjelent album (Ipe Ipe Music)

Weboldal: https://claudioprima.it/

 

 

Előadók:

Claudio Prima – harmonika, ének, játékzongora (3)

Vera Andrea Longo – hegedű, ének (1., 2., 5., 9.)

Paola Barone – hegedű

Cristian Musìo – brácsa

Marco Schiavone – cselló

Vito De Lorenzi – ütőhangszerek

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Moon fragment 04:18
  2. Siamo venuti 04:34
  3. Domenica 04:00
  4. Adagio 04:14
  5. Nina 03:56
  6. Easy 03:48
  7. Yond 04:17
  8. DeeP 04:11
  9. Ogni giorno 05:38
  10. To Ghiasemi 04:02
  11. Enjoy 04:12