Sakamoto Kenshirô: Toé táblái 1. - Az animák könyve

Ilyen az, amikor egy műfaj komolyan veszi magát, és nem fél új témákat behozni a köztudatba. Persze bárki mondhatja, hogy vallási témájú képregényből már láttunk párat magyarul, de úgy gondolom, arra nem igazán van példa, hogy egy nyilvánvalóan biblia témát valaki továbbgondoljon, és manga formában megvalósítsa.

Az évek során láttunk/olvastunk már pár történetet Noé bárkájáról, de olyanra nem emlékszem, ami az eredeti vízözön okát teljesen másként mesélné el, mi több, három kötetben egy lehetséges folytatást mutat be. A Toé táblái fantasy és YA elemeket használ, például a főszereplő kalandjai fiatalon kezdődnek, és végigkísérhetjük fejlődését, felnőtté válását.

Mivel nem szeretnék túl sokat elárulni a történetből, ezért azzal igyekszem a lehető legszűkszavúbban foglalkozni. A címben említett animák, a szerző elképzelése szerint elemi szellemek, és az esetek többségében rosszindulatúak az emberekkel szemben. Noé annak idején isteni segítségével bezárta őket a borítón látható könyvbe, így sokáig nyugalom és béke honolt a Földön, majd történt ez meg az, és az animák kiszabadultak. Toé, aki Noé leszármazottja, manapság azzal tölti az idejét, hogy ezeket a rossz szellemeket hajkurássza, és siker esetén újra bebörtönözze.

Ha csak ezt a szálat nézem, akkor ez egy eredeti ötletet kellő mértékben kidolgozó fantasy/akció sztori. Viszont ha egy picit hajlamosak vagyunk a bölcselkedésre, akkor nyilvánvalóan rátalálunk egy másik üzenetre, vagy akár többre is. Például arra, hogy a világban nincs egyértelműen jó vagy rossz, és származás alapján beskatulyázni embereket/animákat ugyan lehetséges, de nem minden esetben a helyénvaló megoldás.

A másik, hogy a szeretet nagyon fontos, legyen szó a házastársak, testvérek közöttiről, de nyugodtan idevehetem az emberek közötti felebaráti szeretetet. Amúgy külön színt ad Toé karakterének, hogy az anyukájától kapott erkölcsi irányelveket, parancsolatokat gyakran előcitálja, az adott helyzetnek megfelelően. Tetszik, hogy Sakamoto Kenshirô ilyen alaposan kidolgozta a főszereplőt, tisztában vagyunk motivációjával, céljaival. Mindezeken túl van annyira bölcs, hogy képes legyen vitatott helyzetekben a megfelelő, vagyis nem feltétlenül a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb döntéseket meghozni.  Legalább ennyire érdekes kísérője J, a galamb, akiről menet közben szintén sok minden kiderül.

Legjobban a Burny Bunnys epizód tetszett, a csavarok és az összetettsége miatt. Ha ilyen lesz a folytatás, akkor bizton állítom, azt is elolvasom majd.

Véleményem szerint ez egy ígéretes kezdet, Sakamoto Kenshirô kellő lazasággal nyúlt a témához, és mivel szemlátomást alapos elképzelése van a világról, a történetről és a szereplőkről, csodálkoznék, ha csalódást okozna. Elsősorban fantasy és misztikum kedvelőknek ajánlom, valamint azoknak a manga rajongóknak, akik szeretik a picit sötétebb, komplexebb minisorozatokat.

A Könyv parancsolatja:

„Szerezz rengeteg boldogságot magad körül!”