Főkép

Nehéz megmondani, miért választok ki egy kötetet. Van, hogy a fülszöveg miatt, és van, hogy a borító varázsol el. Bökös Borbála esetében talán egy kicsit mindkettő: a fedlap is tetszett, és a leírás sem volt mindennapi. Folkfantasy Nagyváradon – annyira elképesztően izgalmasan hangzik, hogy lecsaptam rá. Aztán hónapokig pakolgattam csak ide-oda a kötetet, valami mindig beelőzte. Aztán végre sorra került, és akkor jött a meglepetés: a Garabonciások 2024 kedvence lett nálam, a különleges atmoszférája, a szerethető főszereplők és a kidolgozott világok miatt.

 

Szilke Nagyváradon él, árva kislány, akivel egy betörés alkalmával ismerkedünk meg. Épp rosszat készül tenni, mégis pozitív és szimpatikus személyiség az első pillanattól kezdve. A lopás nem úgy sikerül, ahogy a banda eredetileg eltervezte, ráadásul a bűntény során a kislányt villámcsapás éri, ami örökre megváltoztatja az életét. A kórházban megjelenik a nagyapja, akiről nem is tudott eddig, és elviszi a garabonciásokhoz. Az új otthonában varázsló akadémiára kell járnia, és megismerheti a vele született képességeit. Súlyos életfeladat vár rá a jóslatok szerint: neki kell majd békét hoznia. Nemcsak Nagyváradon készül háború kitörni, hanem a garabonciás klánok között is, emiatt több síkon kell helytállnia a kicsi lánynak. Szerencsére nincs egyedül: a frissen talált családja mellett sárkaparók és lúdvércek is segítik az útján.

  

A kötetben többféle lénnyel is megismerkedhetünk. A garabonciás bűbájos, ördöngös mesterséghez értő varázsló, vihartámasztó ember, leggyakrabban diák a magyar népi vallásban. A lúdvérc az ősi magyar mitológia egyik mitikus lénye, itt alakváltó, sárkányszerű lényként jelenik meg, akinek a hátán lehet lovagolni. Aztán vannak még sárkaparók, akik hosszú körmükkel kis lakásokat tudnak vájni a földbe, és sziklanyűvők, akik a felszín alatti járatokat alakítják ki. A történet legtöbbször az emberek világában, főleg Erdélyben játszódik, de néha felrepülünk az égbe, a garabonciások földjére, vagy bebújunk a hegyek gyomrába. Többféle szférában és számtalan mitikus lény társaságában követhetük Szilke útját, fejlődését. És nem túlzok, ha azt mondom, a folk fantasy mellett a Garabonciások egy igazi vérbeli fejlődésregény is.

 

A cselekmény mozifilmszerű, nincs egy pillanatnyi szünet sem, megy, mint egy úthenger. Nem találhatók benne mellékszálak, felesleges, nem a történethez szorosan kapcsolódó sztorik. Rengeteg hiedelem és babona színesíti a könyvet, de ezek mind szükségesek a végkifejlet megértéséhez. A szereplők egy-egy kivételtől eltekintve szerethetők, és fejlődésre képesek. Az erdélyi városok fel-felbukkanása és leírása pedig annyira természetesen simul bele a mitikus lények világába, mintha valóban így létezne a valóságban is. Mondhatni az emberek világa tökéletes hátteret biztosít a cselekménynek. A szférák alaposan kidolgozottak, érzékletesen leírtak, nem leltem benne logikai ellentmondást. Relatív sok a párbeszéd, de a gördülékeny, árnyalt leíró részekkel épp tökéletes egyensúlyban vannak. A külcsín mellett viszont sokkal fontosabb a belbecs: olyan fontos értékeket mutat be, mint az összetartás, a barátság, a bajtársiasság, a segítőkészség és az önfeláldozás. Észrevétlenül tanít a jóra. Közben pedig élettapasztalatokat is átad, az emberi kapzsiságra, történelmi, politikai folyamatokra vonatkozóan.

 

Bökös Borbála ifjúsági regénye csupa akció és bonyodalom. Varázsvilága beszippantja az olvasót, legyen akárhány éves, és nem ereszti. Letehetetlen, mágikus, hagyományőrző- és tisztelő és értéket hordoz. Nekem 2024 meglepetése volt, és biztos vagyok benne, hogy még sok mindenkit elbűvöl ez a kötet a jövőben.