Főkép

A 2024-es WOMEX egyik legjobb koncertje számomra egyértelműen a Justin Adams & Mauro Durante duó fellépése volt, amit az első sorból néztem végig szombat este. Az előző lemezük tetszett, mert úgy ötvözték a két stílust, hogy azok ne gyöngítsék, hanem erősítsék egymást – a dél-olasz zenéket meg alapban imádom. Ezt írtam a koncertről:

„Az egyik ember hozza a bluest és a rockot, a másik meg a dél-olasz dallamokat, és ez a párosítás egyszerűen mindet visz. Élőben sem volt másként, fergeteges koncertet adtak, aminek csak egy baja volt, a rövidségén kívül, hogy ahol álltam, a gitár túl hangsúlyosan szólt, és picit elnyomta Mauro Durantét. Múlt héten jelent meg az új korongjuk, muszáj lesz azt is meghallgatnom.”

 

Mivel koncert után kaptam az új lemezből, már csak idő kérdése volt, mikor kerül sorra ez az édes kiadvány (Sweet Release). Pár helyen nyilvánvalóan Justin Adams van előtérben (Silver and Stone), ahol az éneke és a gitárja ural mindent, Mauro Durante meg csak visszafogottan kíséri, kézidobján (tamburello) ütve a ritmust. Néha úgy érzem túlzásba vitték a gitározást, mintha abba az irányba (blues és rock) billen a mérleg nyelve, de aztán rendre jön egy olyan gyöngyszem, mint az „Aurora”, amelyben Durante éneke még az elektromos gitárhangzást is meglágyítja. Vagy ahogyan a hegedűjével prezentálja a dallamot az „Ithaca Return” című számban, az simán hozza azt a hangulatot, amiért 2021-ben mindenki letérdelt a Still moving albumuk előtt. Amit ennek nótának a végén művelnek, az egyszerűen fantasztikus, ahogy a két hangszer (hegedű és gitár) játssza a maga részét, egymásra figyelve, feleselve, és ahogyan ezt a végsőkig fokozzák és az egész pizzicába torkollik, az tényleg gyönyörűséges.

 

Menet közben egyszer sem éreztem úgy, hogy hiányzik még egy ember a produkcióból, ketten teljesen belakják a teret, dallamot játszanak, biztosítják a ritmust és még szólóra is futja az erejükből. A két egymástól teljesen eltérő orgánum csak fokozza a változatosságot, és akkor még nem beszéltem a három vendégről, akik érdemben hozzátesznek a számokhoz. Jó példa erre a sivatagi bluest idéző „Wa Habibi”, amihez jó választás volt Yousra Mansour hangja.

 

Kedvencem a nyitó tétel (Sweet Release), a belőle áradó ellenállhatatlan energia miatt, és az albumzáró „Santu Paulu”, mert a másik végletet képviseli, ez inkább pszichedelikus, kísérletező darab, egyfajta lezárása ennek a valamivel több, mint háromnegyed órányi varázslatnak. A kettő közé meg átmenetként a „Ghost Train”-t jelölöm, mint jó példát a hogyan írjunk egyszerű, de egyben fogós nótát. S nem utolsó sorban talán itt csillog legjobban Adams torzított gitárja, ellentételezve az olasz nyelvű éneket.

 

Mindenkit arra biztatok, hogy ha teheti, akkor nézze meg ezt a párost élőben, ha pedig erre nincs mód, akkor érje be a lemezzel – nem fog csalódni.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Sweet Release, Wa Habibi, Ghost Train

2024-ben megjelent album (Ponderosa Records)

Weboldal: https://www.facebook.com/justinadamsmaurodurante

 

 

A zenekar tagjai:

Justin Adams – gitár, ének

Mauro Durante – hegedű, tamburello, ének

 

Közreműködők:

Alessia Tondo – ének (Leucán)

Yousra Mansour – ének (Wa Habibin)

Felice Rosser – ének (Tide Keeps Turning)

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Sweet Release
  2. Leuca (Feat. Alessia Tondo)
  3. Ghost Train
  4. Wa Habibi (Feat. Yousra Mansour)
  5. Silver and Stone
  6. Aurora
  7. Ithaca Return
  8. Qui Non Vorrei (Feat. Yousra Mansour)
  9. Tide Keeps Turning (Feat. Felice Rosser)
  10. Santu Paulu