Főkép

Ha a zene összeköt, akkor a népzene cement. A 17-18. századi vak hárfás, Turlough O’Carolan mintha pontosan érezte volna ezt az őt körülvevő világban, és ezért amolyan kelta Teiresziaszként tolmácsolta az embereknek a madarak énekét, a zene nyelvén. Így feltehetően nem csak közvetlen közösségét kovácsolta jobban össze, hanem a hajózásnak köszönhetően távolabbi vidékekre is hatással bírt, ami a tenger hullámaihoz hasonlóan persze vissza is áramlott. A Danish String Quartet (DSQ) ezeknek az oda-vissza ható dallamok hatásainak feltérképezésére szállt vízre egy népdalfeldolgozás sorozat jegyében, amelyben az idén augusztusban megjelent Keel Road a harmadik fejezet, és ami egyben le is zár egy évtizednyi elkötelezett foglalkozást a műfajjal.

 

A 2014-es Wood Works mutatta be ugyanis először a DSQ klasszikus tevékenységeit kiegészítő, népzene iránti érdeklődését, míg a 2017-ben, az ECM New Series keretében megjelent Last Leaf  folytatta ezt az utat. Ez utóbbi album széleskörű elismerést kapott a kritikusoktól és a közönségtől egyaránt, az NPR, a The New York Times és a Gramophone legjobb albumai közé került, utóbbi szerint ez lehet „a legjobb népdal album vonósnégyestől, amit valaha hallani fogsz”. Ezt az állítást kell most újraértékelni a Keel Road megjelenésével.

 

A dán vonósnégyes, hogy ezt az újraértékelést megbonyolítsa, kreatívan színesíti az albumon helyet kapó feldolgozásait olyan hangszerekkel, mint a spinett, a harmónium, a basszusgitár és a clog fiddle. A vendégzenészek Ale Carr (citera) és Nikolaj Busk (zongora), akik Rune-nal együtt a Dreamers' Circus nevű folktrió tagjai, csatlakoznak a DSQ-hoz Carr „Stormpolskan” című művének előadásához.

 

Magáról az útról így nyilatkoznak: „Olyan zenei utazásra indulunk, amely átszeli az Északi-tengert, ami évszázadokon át Észak-Európa fő kommunikációs csatornája volt, mintegy a letűnt korok autópályája és internete. És bár gyors hullámzásairól és erős szélviharairól ismert, a bátor hajósok újra és újra bejárták a kieli utat, lehetővé téve az áruk, a kultúra és a zene folyamatos cseréjét. Ennek az albumnak a zenei kieli útja Dániától és Norvégiától távoli partokig vezet: a Feröer-szigetekig, Írországig és Angliáig.”

 

A négyes zenei bolyongása érzékletesen világít rá a zenei rokonságokra és a különbségekre egyaránt. „Miközben a népzene helyi hagyományokat és helyi történeteket képvisel, egyben mindenhol és mindenki zenéje is. Végső soron a történeteink és a zenénk szorosan kapcsolódnak össze.”

 

A hagyományos darabok közé a Keel Road finoman beleszővi Rune Tonsgaard Sørensen és Fredrik Schøyen Sjölin kompozícióit, amelyek ékesszólóan közvetítik a „népi” szellemet. Sørensen „Once A Shoemaker” című lélekemelő dallamát az „En Skomager Har Jeg Været” (Suszter voltam) című dán hagyományőrző dallam egy rövid részletének helyszíni felvétele előzi meg.

 

Hogy sikerült-e a négyesnek túlszárnyalnia az előző népzenei albumukat? Hallgassák meg mind a hármat – itt meg is vásárolhatók – és döntsék el, hogy melyik a kedvencük.

 

A zenekar tagjai:

Rune Tonsgaard Sørensen – hegedű 

Frederik Øland – hegedű

Asbjørn Nørgaard – brácsa

Fredrik Schøyen Sjölin – gordonka

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Mabel Kelly (Turlough O’Carolan)

2. Pericondine / Fair Isle Jig (Traditional, Rune Tonsgaard Sørensen)

3. Stormpolskan (Ale Carr)

4. En Skomager Har Jeg Været (Traditional)

5. Once a Shoemaker (Rune Tonsgaard Sørensen)

6. Lovely Joan (Traditional)

7. Carolan's Quarrel With The Landlady (Turlough O’Carolan)

8. Regin Smiður (Traditional)

9. Captain O'Kane (Turlough O’Carolan)

10. Kjølhalling (Fredrik Schøyen Sjölin)

11. Planxty Kelly (Turlough O’Carolan)

12. As I Walked Out (Traditional)

13. Marie Louise / The Chat / Gale Warning (Traditional, Fredrik Schøyen Sjölin, Rune Tonsgaard Sørensen, Rune Tonsgaard Sørensen)

14. Når Mitt Øye, Trett Av Møye (Traditional)