Főkép

Immár a negyedik kötete jelent meg A botcsinálta boszi-sorozatnak, ahol a második év tavaszi félévébe pillanthatunk be. A főszereplő pedig hozza a formáját, mellette lehetetlen unatkozni. Jill Murphy 1974-es története ma is élvezetes, fordulatos olvasmány.

 

A félév nem indul jól. Szerényi Mildred cicáját elveszik, újat kap helyette, aki ügyesebb és jobban tud a seprűn repülni. Hiába minden kérés, sírás, Cirminek mennie kell a konyhára egeret fogni. A szövetséges, a cinkos, aki eddig kísérte és vigasztalta a kislányt, eltűnik. Szomorúságra pedig nincs idő, mert az előző félévi jó tettéért cserébe az osztály egy kis kirándulást nyer a tengerhez. Napfény, tengerpart, pihenés, ebben még nem lenne semmi veszélyes. Természetesen a kedvenc boszink távol az iskolától is hatalmas slamasztikába tud kerülni. Persze megúszhatná a galibát, de itt van az örök ellensége, Ethel, így nyílegyenesen haladhatunk a katasztrófa felé. Egy akciófilmet is lekörözne ez a mese: van benne csere, szöktetés, sérülés, veszélyes manőverezés, kincskeresés. Ám emellett a finom humor is helyet kap, viccesek a vízi seprűs sportos jelenetek.

 

A szereplők továbbra is nagyon szerethetők. Különcök, mindenki igazi egyéniség. Jill Murphy még az állatok személyiségét is aprólékosan kidolgozta. A helyszínek leírása részletes, a cselekmény fordulatos. Mildred üzembiztosan hozza a furcsa helyzeteket, amelyekből aztán szerencsésen megmenekül. Lehet kicsit izgulni, néha meg nevetni. De közben – észrevétlenül – rengeteg dolgot tanulhatnak meg a kis olvasók a felelősségvállalásról, a barátságról és a kitartásról. Tökéletes ajándék lehet az alsós kislányoknak, garantáltan mindenkit elvarázsol ez a történet, felnőtteket és gyerekeket egyaránt.