Főkép

Egy újabb gyönyörűséges énekre megálmodott albumot jelentett meg a dél-olasz Zero Nove Nove kiadó. A négy hölgy szintén az olasz csizma sarkából érkezett (Puglia), és érzésem szerint bizonyos tematikát követve állították össze a Culla e Tempesta (Bölcső és vihar) című albumot. Világzenénél általában előny, ha mindenki a saját anyanyelvén énekel, most azonban úgy gondolom ez hátrány, mert a szövegek ebben az esetben fontosabbak a megszokottnál. A bookletben meg sajnos csak olaszul olvasható pár szám szövege.

 

A négy hölgy a jelek szerint nem elégedett meg a saját hangjukban rejlő lehetőségekkel, és felkértek pár muzsikust a közreműködésre. Nekem legjobban Pippo D’Ambrosio dobolása tetszett, ahogy indítja az egész albumot a „Un Due Tre Amen!” című szám elején, az valami fenomenális. Egyszerű és dinamikus, tökéletes összhangban az énekesnőkkel. Persze a lényeg nem a kísérőkön, hanem a főszerelőkön, a Faraualla tagjain van.

 

Nagyon tetszettek a feldolgozások, mint például a Kis hableány egyik legemlékezetesebb dala (In Fondo al Mar) vagy a második világháborús partizándal (Bella Ciao) – ezeket egyszerűen muszáj egymás után többször meghallgatni. Egyébként a „In Fondo al Mar” tökéletes példa arra, hogy milyen könnyedén eltávolodnak az eredeti stílustól, hogy valami egészen másként folytassák. Itt például 1:30-nál váltanak, és egy teljes percen keresztül utalás sincs az eredeti dallamra.

 

Mindenki szerencséjére nem mondanak le a polifóniáról, így bőven jut idő kiélvezni a különféle szólamok összhangzását – gondolok itt mondjuk az egyházi zene-szerű, gregorián énekstílusra emlékeztető „Libera” címűre, amiben nem csak a közös éneklést viszik tökélyre. Aztán érdemes meghallgatni, hogy mit művelnek Tom Waits „Hell Broke Luce” című dalával. Ezt az eredetinél sokkal dinamikusabbnak érzem, és az elektromos gitár nélküli is megvan benne az indulat.

 

Az egész albumra érvényes, hogy a négy hölgy szemlátomást otthon érzi magát mind a nyugati, mind a közel-keleti dallamvilágban, illetve nem restek különféle énekstílust használni. Ettől lesz ennyire izgalmas ez a lemez. A feldolgozások dacára úgy vélem, a hazai terepen, vagyis a honi régió dalainak előadása áll legközelebb hozzájuk, no meg a kísérletezés, a kikacsintás, kiegészítve a véleményük kinyilvánításával. Mert az a szöveg ismerete nélkül is átjött, hogy nincsenek elragadtatva a világ jelenlegi állapotától.

 

A Culla e Tempesta kellőképpen izgalmas és sokrétű anyag, megérdemli a többszöri meghallgatást.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: In Fondo al Mar, Bella Ciao, Hell Broke Luce

2024-ben megjelent album (Zero Nove Nove)

Weboldal: https://www.facebook.com/profile.php?id=100053999985725

 

 

A zenekar tagjai:

Gabriella Schiavone

Teresa Vallarella

Maristella Schiavone

Loredana Savino

 

Közreműködők:

Pippo D’Ambrosio – dobok

Michelle Marrulli

Pietro Esposito – beatbox

Antonio Caggiano

Rodolfo Rossi

Gianluca Rugger

Massimo Stano

Ars Ludi

Sonia Bergamasco

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Un Due Tre Amen! 03:27
  2. In Fondo al Mar 03:06
  3. Canto delle Sirene 01:08
  4. Libera 02:26
  5. Inno alla Desolata 03:26
  6. Hell Broke Luce 04:14
  7. Culla e Tempesta 04:56
  8. Gasolina 03:04
  9. Troglos 03:19
  10. Non Una di Meno feat. Ars Ludi 02:34
  11. Élévation feat. Sonia Bergamasco 01:08
  12. Nell’Estasi dell’Onda 01:10
  13. Bella Ciao 01:34
  14. Useppe 01:02