Zenék a nagyvilágból – Maria Mazzotta: Onde – világzenéről szubjektíven 416/1.
Írta: Galgóczi Tamás | 2024. 04. 12.
Négy évvel a lenyűgöző és sikeres bemutatkozó album (AmoreAmaro), és megannyi koncert után a délolasz Maria Mazzotta újra stúdióba vonult, hogy rögzítse az élmények és tapasztalatok által ihletett dalokat, melyek között feldolgozások és saját szerzemények egyaránt megtalálhatóak. A lényeg nem változott, a fő hangsúly még mindig az énekesnő hangján van, ami legalább annyira jellegzetes, mint Moonlight Benjamin orgánuma.
Az album címe (Onde – Hullámok) a folyamatos változásra utal, és ez maximálisan igaz erre a korongra, ha van közös ezekben a számokban, az legfeljebb egyfajta komor hangulat, egyébként sokféle érzés, stílus sorjázik egymás után. A mostani trió felállás hozadékaként post-rock gitár kíséri az éneket, nem ritkán pszichedelikus felhangokkal (Marinaresca). Ez rockos attitűd egyébként az egész lemezen nagyon jól működik, időnként hihetetlen energiakitörést produkálva. Másként nehéz lenne leírni az egybetartozó „Nanna core” és „Pizzica de core (Malencunia)” kettős második felét, amiben nem csak a gitár, hanem az ének is a maximum felé közelít.
Csupán két esetben kértek fel közreműködésre külsős muzsikusokat, de szerintem mindegyik remekül sikerült. Bombino neve nem ismeretlen a világzenét kedvelő körében, a sivatagi blues albumai méltán kedveltek. Jelenléte garantálja, hogy a „Sula nu puei stare” szám ne csupán az olasz-andalúz kapcsolatról szóljon, hanem Afrika is aktívan kivegye részét a zenéből. A másik vendégről nem halottam még korábban (pedig a Flamenkora albuma érdekesnek tűnik), viszont játéka jól kiemeli a „Canto e sogno” intimitását.
Még mindig érvényes az albumra, hogy tilos háttérzeneként hallgatni, mert így pont a lényeg, a számok egyedisége veszik el. Továbbá javaslom a megszokottnál nagyobb hangerő használatát, ugyanis a Maria Mazzotta által tolmácsolt érzelmek időnként olyan energiát, adrenalinlöketet generálnak, melyek hangosan élvezve alaposan felrázzák a hallgatót. Ez még az albumzáró fohászból (Matonna te lu mare) sem hiányzik.
Kedvencem a két vendéggel rögzített szám, meglátásom szerint ezekben érhető tetten legjobban Maria Mazzotta jelenlegi zenei elképzelése. Tiszteli saját népzenei gyökereit, de közben kellőképpen nyitott a jelenre – és mint az Onde című albumon kiderült, rockénekesnek sem utolsó. Már csak egy vágyam van vele kapcsolatban: jó lenne élőben megnézni az új számokat.
Meghallgatásra ajánlott számok: Sula nu puei stare, Terra ca nun senti, Canto e sogno
2024-ben megjelent album (Zero Nove Nove)
Weboldal: https://www.mariamazzotta.com/
A zenekar tagjai:
Maria Mazzotta – ének, tambura, ütőhangszerek
Cristiano Della Monica – dobok, ütőhangszerek, elektronika
Ernesto Nobili – elektromos gitár, bariton gitár
Közreműködők:
Bombino – elektromos gitár (3. szám)
Volker Goetze – trombita és kürt (8. szám)
A lemezen elhangzó számok listája:
- La furtuna 06:28
- Libro d'amore 04:02
- Sula nu puei stare feat. Bombino 05:23
- Damme la manu 04:54
- Navigar non posso...senza di te 05:06
- Terra ca nun senti 04:02
- Viestesana 04:49
- Canto e sogno feat. Volker Goetze 03:58
- Marinaresca 04:35
- Nanna core
- Pizzica de core (Malencunia) 07:04
- Matonna te lu mare 05:25