Főkép

Master Lab Comics: Csokonai Vitéz Mihály: A garabonciás poéta

Csokonai Vitéz Mihály 2023-ban töltötte volna be a 250. életévét, és bár kétségkívül az a fajta ember volt, aki tudja, hogyan kell két végén égetni a gyertyát, nyilván más okokból sem élt eddig. Kalandos élettörténete költészetéhez hasonlóan emlékezetes és lebilincselő, de ahogy a Master Lab Comics-tól (vagyis a csavaros eszű Tóth-Laboncz Attila írótól és a jellegzetes stílusú Mester Csaba rajzolótól) megszokhattuk, ez a füzet nem puszta életrajz. A csavar jelen esetben az, hogy az alkotók az épp egy igen görbe estét töltő Csokonait áthozzák napjainkba. Hősünk a kezdeti sokkot hamar kiheveri (látott ő már macskajajt eleget), és alkalmazkodik az új környezethez. Miközben bejárja a fél országot, különféle, nekünk ismerősnek tűnő arcokkal találkozik, de emez korban sem veti meg a jófajta bort és az ölelést. Egy ponton még egy slam poéta versenyt is megnyer, ám ez sem mentheti meg őt attól, hogy egy újabb alkalommal, midőn bánatát italba fojtja, vissza ne térjen a maga korába.

A párját ritkító füzet végén találunk egy két oldalas extrát, mely a Névnapra írott versek című műve alapján készült.

 

 

 

Master-Lab Comics: Moby Dick – Indulj, keresztes vitéz!

A Moby Dick az egyik legrégebbi és legsikeresebb magyar metal zenekar. A ’80-as évek második felében ők honosították meg az átlagos heavy metalnál nyersebb, keményebb és gyorsabb thrash metalt, s lettek sok ezer ember kedvence. Bár mai felállásukból csak ketten voltak ott a klasszikussá vált albumok idejében, a csapat máig aktív, és mit sem vesztett erejéből.

Ahogy a Master-Lab Comics csapatától megszokhattuk, ez a képregény sem szabványos zenekari történet. A srácok inkább szó szerint értelmezték a soproni ászok egyik legnagyobb slágerének, az Indulj, keresztes vitéz-nek a szövegét, és a csapat négy tagját visszarepítették a középkorba, II. András magyar király idejébe, akinek oldalán lovagolnak a szaracénok ellen a Szentföldre. Humorban, kalandban, izgalomban nincs hiány, és thrasher legyen a talpán, aki a füzetet olvasva nem kapja elő a Moby Dick albumait.

A képregény bemutatója egyébként a zenekar 2023. november 24-i Barba Negrás koncertjén volt – nem akármilyen mérföldkő ez a Master-Lab számára!

 

 

 

Prim Dániel Attila: Blender – az Aprító 3.

Folytatódik az Angliában élő Prim Dániel Attila horror képregénysorozatának magyar kiadása. Ám ahelyett, hogy bármi helyére kerülne, csak még újabb szereplők, történetszálak és őrült csavarok jönnek. Az mindenesetre világos, hogy ez egy egészen sajátos sorozat, melynek főhőse egy bizonyos Samuel Rawcliffe, aki azért kerül az Exsul nevű, minden börtönnél durvább börtönbe, mert kiderül, hogy ő az Aprító néven elhíresült sorozatgyilkos. Ám a képregény ezen pontján sem teljesen egyértelmű, hogy tényleg ő az, vagy hogy miféle hatalmak játékszere a férfi. Annyi bizonyos csupán, hogy rendkívül megtekert, összetett sztori ez, legalábbis ilyen léptékben, ahogy füzetről füzetre haladunk. Azért abban bízom, hogy a következő részben a felvázolt szálakból beindul a történet, mindenesetre ami őrületet, horrort és elképesztő szereplőket Prim és rajzoló társai összeírtak-rajzoltak ide, az önmagában elismerésre méltó. Hozzá téve, hogy a borítóra tett 18-as karika maximálisan illik rá…

 

 

 

BlackLore – A lidérc kalóz legendája 1.

„A HKComics bemutatja…” sorozat első három füzete a Blender című horror sorozat részeit rejtette, így kicsit meg is lepett, hogy ugyanolyan fejléc-design mellett a 4. valami mást hoz.

A BlackLore egy magyar fantasy metal zenekar, és az ún. Yumeno Masaru író-rajzoló által készített, manga stílusú, színes képregény lényegében az általuk kitalált koncepcióra épül, az ő dalaikat dolgozza fel. Főszereplője egy fiú, aki sose ismerte az apját, az anyja pedig 10 éves korában halt meg. Egy darabig koldulásból élt, aztán egy kereskedelmi hajóra került, ahol megerősödött, és ahol családra, barátokra talált. Aztán brutális kalóztámadás éri a hajót, s emberünk lesz az egyedüli túlélő, akit aztán a vérszomjas, őrült kalózbanda sem tud megtörni, mi több, maga is csatlakozik a gárdához. De miközben egyre torzul a személyisége, s egyre inkább maga is öldöklő kalózzá válik, végig a bosszúról álmodozik… Ennyi az első füzet sztorija.

A képi kidolgozás sokszor kissé suta, nem is annyira azért, hogy bizonyára számítógépen készült, hanem az emberábrázolás, az anatómiai pontosság hagy némi kívánni valót maga után. Ezzel együtt megvan a hangulata, és kíváncsian várom a folytatást.

 

 

 

Pókember: Kisállatok gyülekező! 1.

(Csodás Marvel-csapatok 1.)

 

A borítón ez áll, felülről lefelé:

Első Marvel-gyűjteményem – képregények a legkisebbeknek

Csodás Marvel-csapatok 1.

Pókember: Kisállatok gyülekező! 1.

Ezzel nagyjából minden fontosat elmondtam erről a füzetről (melynek már kijött a folytatása is), csak azt nem, hogy bizony, a New York háztetőin épp galambokkal haverkodó Pókinak nem szerényebb feladat jut, mint hogy vigyázzon egy rakat más szuperhős kisállatára, míg azok elmennek a Central Parkba legyőzni egy szupergonoszt. Nyilván lesz ebből némi kalamajka, galiba, bár a kaland igazán ott indulna be, ahol az első füzet véget ér. Merthogy persze, ennyi kisállatot egy helyben tartani még egy kisállatüzletben is nehéz volna, pizzára éhes főhősünk pedig csak egy pillanatra veszi le róluk a szemét, és máris elszökik valamelyik…

Ahogy nagyobbaknak szóló Marvel képregényeknél is megszokhattuk, itt is muszáj volt a lehető legtöbb szuperhőst bezsúfolni a sztoriba, de annál mókásabb látni, melyiknek milyen kisállata van. Mike Maihack képregényíró-rajzoló nyilván nem a legkisebbeknek szóló sorozatban fogja megreformálni a szuperhősös képregényzsánert, cserébe nagyon cuki, nagyon vicces, és néhány apró, mókás utalást is hordozó képsorokat rajzolt. És ha én jól szórakoztam ezen a füzeten, akkor a célcsoport csak még inkább jól fog.