Arvo Pärt: Tractus

Arvo Pärt kortárs, észt zeneszerző, az egyházi zene kiemelkedő alakja. Az ECM New Series sorozatban most megjelent kórusműveit a később szentté avatott John Henry Newman (1801-1890) bíboros prédikációi ihlették, amelyre az album címe, Tractus utal. Newman egy sor teológiai írása és prédikációja közül a Littlemore-ban 1843-ban elmondott hatására született a „Littlemore Tractus”, ami egyben meg is határozza a teljes album tónusát. Fenséges, hangulatában mégis drámai, bár a „Littlemore Tractus” egy meglehetősen jámbor beszédből indul ki:

 

„Támogasson minket az egész nap során, amíg az árnyékok meg nem nyúlnak és el nem érkezik az este, és a mozgalmas világ el nem csendesül, és az élet láza ki nem huny, és amíg a munkánkat el nem végeztük. Ezt követően az Ő kegyelmének köszönhetően nyújtson nekünk biztonságos szállást és szent pihenést, és végezetül békességet.” (Saját, szabad fordítás)

 

Ebben a rövid szerzeményben (bő hét perc), Pärt minimalista jegyei és a tintinnabuli kompozíciós technikája mellett erőteljesen érezhető a legnagyobb szakrális zeneszerző, Johann Sebastian Bach hatása is a vonósok szólamvezetésében. Ugyanakkor a mű ritmikus komponáltsága, a háromnegyedes ütemekre épülő, tördeltnek ható, mégis harmonikus lüktetése, egészen modern. Ezt a kontrasztot a CD-t kísérő füzetben írt tanulmány szerzője Kai Kutman a tintinnabuliban rejlő kettőséggel magyarázza, amit egyrészt a gregorián énekek és a francia-flamand iskola polifóniája, másrészt a kompozíciók szövegközpontúsága határoznak meg.

 

Az így létrejövő zene elsődleges célja, hogy közvetítse a szövegek üzenetét, amelynek megfelelően Pärt muzsikája a szavakból születik. A szavak határozzák meg a zenei ötleteket, adnak szerkezetet az egyes műveknek és alakítják dallamaikat.

 

„Pärtnak a zeneszerzés olyan, mint a mindennapi imádság, ami a hangban testesül meg. Ezért az album majdnem minden szerzeménye bibliai, liturgiai vagy más keresztény szövegeken alapul.” (Kai Kutman)

 

A fentiekkel elsőre némi ellentmondásban látszik állni, hogy az album központi darabjának tűnő, hét tételből álló „Greater Antiphons” egy instrumentális változata a „Sieben Magnificat Antiphone” kórusműnek. Bár énekesek nincsenek ezen a változaton, a hangszerek és Pärt muzsikája rendkívül énekszerű, a kísérőfüzetben pedig megkapjuk a lírát is ehhez a kamaramuzsikaként előadott és eredetileg 1988-ban komponált darabhoz. A három instrumentális darab közül (ld. még „Sequnetia”) a harmadik, „These Words...”, pedig egy utazás Pärt legdinamikusabb kompozíciói egyikének hullámain.

 

A Tallini Kamarazenekar és az Észt Filharmóniai Kamarakórus remek előadásai Tõnu Kaljuste vezényletével egy csodás ötvözetét adják a vonós zenekarra és kórusra komponált szerzeményeknek és bővítik ki Arvo Pärt ECM katalógusát, ami remek ajándék lehet minden keresztény ünnepen és azon kívül is.

 

Mert a röviden ismertetett művek mellett a „Cantique des degrés”-nél kevés fenségesebb muzsikát tudok elképzelni, ami valódi békességet hozhat, ha nem is a teljes, de legalább a saját lelki világunkra.  

 

Előadók:

Estonian Philharmonic Chamber Choir

Tallinn Chamber Orchestra

Tõnu Kaljuste – karmester

 

Elhangzó szerzemények:

1) Littlemore Tractus (John Henry Newman, Arvo Pärt)

2-8) Greater Antiphons (Arvo Pärt)

 – O Wisdom

 – O Adonai

 – O Root of Jesse

 – O Key of David

 – O Morning Star

 – O King of all People

 – O Emmanuel

9) Cantique des degrés (Traditional, Arvo Pärt)

10) Sequentia (Arvo Pärt)

11) L'abbé Agathon (Traditional, Arvo Pärt)

12) These Words… (Arvo Pärt)