Dr. Becky Kennedy: Minden gyerek jó! – Változzunk, hogy jobb szülők lehessünk

Dr. Becky Kennedy klinikai szakpszichológus és háromgyermekes édesanya. Aktív közösségi életet él, Instagramon és podcastokban osztja meg a tapasztalatait, több mint egymillióan követik jelenleg. Célja, hogy szemléletváltást érjen el a gyermeknevelésben.

Amiben mi nevelkedtünk, a hagyományos, büntetéses és jutalmazáson alapuló nevelési elvek egyszerűen a mostani generációnál nem működnek. Dr. Becky Kennedy szerint a gyermekek érzelmi szükségleteinek megértése a kulcs, amely aztán átsegíthet a nehéz helyzeteken. Alapelve, hogy mintát mutatunk minden lépésünkkel, és amíg mi magunk nem dolgoztunk a saját érzelmeink megértésén, addig a gyermekeinkét sem tudjuk elfogadni, legitimálni. Tehát a gyermeknevelés első lépése a szülő fejlődése, és csak utána lehet szó valódi nevelésről.

29 fejezetben tárgyalja a különböző viselkedési formákat a szerző, és közben görbe tükröt tart nekünk, szülőknek. Leírja a könnyebb utat, amelyet sokszor választunk (pl. az érzelmek nem elismerése, elnyomása), amellyel rövidebb távon eredményt érünk el, de hosszabb távon súlyos következményei lesznek. Emellett megosztja velünk a helyes stratégiai lépéseket is, amelyek ugyan időigényesebbek és tanulni, fejlődni kell hozzá, hiszen ez a gondolkodásmód nem jön zsigerből, de később kifizetődik a befektetett energia. Tetszik a kötet felépítése: a fejezet egy rövid esetleírással indul, ami egy valóban megtörtént, hétköznapi esemény. Aztán a szerző leírja reakciók tudományos hátterét, ezzel megmagyarázza, miért viselkedett úgy a gyerekünk adott szituációban. A stratégiák részben minimum négy vagy ötféle megoldási javaslatot is ad, gyakorlati, hasznosítható tanácsokat, amelyekkel kizökkenthetjük a gyerkőcöt, és elindulhat vele egy párbeszéd, majd a megoldási szakasz. És végül, lezárásként leírja, hogyan tudta a módszerei használatával a fejezet elején bemutatott család a problémás helyzetet megoldani.

Két fejezetet emelnék ki, amelyet mintha épp nekem írtak volna: a szorongó és a maximalista gyerekekről szólót. Empatikusan, érzékletesen írja le az eseteket, bemutatva, mi zajlik ilyenkor a kicsik lelkében. A szorongás legyőzésében segít, ha nem bagatellizáljuk el a kicsi érzéseit, hanem elismerjük, sőt, beszállunk mellé ebben a helyzetben, vagyis biztosítjuk róla, hogy ott vagyunk mellette. Illetve, ha kitalálunk egy mantrát együtt, ami segít feloldani benne a feszültséget és később, ha egyedül van, akkor is mondogathatja magának. A maximalista gyerkőcnél pedig érdemes megmutatni, mi, szülők, mennyire vagyunk figyelmetlenek, mi is tudunk hibázni, de akkor sincs gond, mert mindent ki lehet javítani. Sőt, bíztassuk arra, próbáljon meg mindent elrontani egy feladaton belül, mert akkor ezzel is tanul, és később rájön, maga az út is lehet örömforrás, nem csak a megérkezés a siker.

A kötet nagyon olvasmányos, hasznos tippeket tartalmaz. A tudományos megközelítése és saját tapasztalatok jól kiegészítik egymást, tökéletes elegyet alkotnak. Szívből ajánlom minden szülőnek, aki úgy érzi, hajlandó dolgozni magán a gyermekei érdekében.