Főkép

Eredetileg 1975-ben jelent meg a számos gyermekirodalmi klasszikust (például Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a kandúr, Keménykalap és krumpliorr, Vakáció a halott utcában, Pom Pom, A Nagy Ho-ho-ho-horgász stb.) jegyző Csukás István eme remek ifjúsági regénye, még a Móra Kiadó féle (ha úgy tetszik: kultikus) Delfin könyvek sorozatban. Anno film is készült belőle, Le a cipővel! címmel, így sokan gondolhatnak rá vissza nosztalgiával.

 

De azért a mai gyerekek is értékelni fogják, azt hiszem. Remélem. Elsősorban persze a fiúk, mert hát ez egy fiús történet, nőnemű szereplő épp csak előfordul benne. De a nyár, a nyári kalandok és a gyermekkor maga talán nem változott annyit az azóta eltelt sok időben, hogy ne értékeljék. Olvasni, de meg főleg megélni.

 

A címből sejthető is, mi lesz itt, bár talán a háborúra, netán egy bizonyos erdőlakó állatra ez sem készít fel. Egy csapat gyerekről szól a regény, akik a Duna partján, egy elhagyatott, kellemes tisztáson vakációznak, szülői beleegyezéssel, de mégiscsak úgymond felügyelet nélkül. Aztán felfedezik a közelben fekvő kis szigetet, amely megosztónak bizonyul: a csapat egyik fele úgy dönt, átköltözik oda. A másik meg, mi egyebet tehetne, hadat üzen nekik. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, e döntést megannyi kaland és kalamajka követi, meg bonyodalom s cseppnyi veszély is. Ám ez még nem az a korszak volt, amikor a gyerekkönyveket telepakolták olyan problémákkal, melyeket felnőtt fejjel is nehéz megoldani. Ez egy jó kedélyű, ábrándosan nosztalgikus, ráadásul szép nyelvezettel és remek humorral (nem ritkán iróniával) megírt könyv, szerethető, emlékezetes szereplőkkel. Ennek is ott a helye a magyar gyermekirodalom klasszikusai között.