Zenék a nagyvilágból – Meïkhâneh: Chants du Dedans, Chants du Dehors – világzenéről szubjektíven 353/1.
Írta: Galgóczi Tamás | 2022. 11. 18.
Újabb WOMEXes szerzemény, ami részben egy több éves kapcsolatnak, részben egy friss ismeretségnek köszönhető. Az expo előtt az volt az egyik célkitűzésem, hogy próbáljak több infót szerezni Johanni Curtet kiadójáról (Routes Nomades), mert a nála megjelent Khusugtun album nagyon tetszett, és az előzetes híresztelések szerint egy másik, szintén onnan származó együttes is stúdióba vonult (Batsükh Dorj). Nos ez utóbbi formáció anyagára még várni kell tavaszig, de cserébe egy közös ismerős révén találkoztunk, és mindketten nagyon ajánlották a Meïkhâneh trió új lemezét.
Róluk sem hallottam korábban, pedig nem ez az első kiadványuk, és igazából fel sem fogtam, amikor megpróbálták elmagyarázni, miféle zenében utaznak. Mondjuk erre a kérdésre többszöri meghallgatás után sem tudok röviden válaszolni, mert a Chants du Dedans, Chants du Dehors zavarba ejtően változatos. Elsőre talán a Kerekes Band tematikus albuma, a Back To Følk jut az eszembe, ahol egy képzeletbeli szigetvilág sokszínű nép-, illetve világzenéjét teremtették meg. Hasonló elképzelés vezette szerintem ezt a triót is, amikor nekiláttak a dalírásnak. Tippre mindenkinek megvolt a maga kedvenc tájegysége, azt bedobta a közösbe – és ez lett belőle. Az egyik meghatározó elem Johanni Curtet mongóliai utazása lett, ahonnan nem csak egzotikus hangszerekkel (például lófejes hegedű) tért vissza, hanem elsajátította a különféle torokéneklési technikákat (többféle létezik, erről picit bővebben erre írtam).
Az összetettségre jó példa az albumindító, klippes „Chaque Jour Nouveau”, a maga bendzsós (talán country vagy bluegrass lehet?) kezdésével, Maria Laurent nyugatias énekével, Curtet torokéneklésével és minimalista hangszerelésével. Igazi utazós dal, amit akkor dudorászik az ember, amikor az ablakból látja elsuhanni az út menti fákat, élvezi a látványt, a sebességet. Ahogyan a két kultúrkörből származó ének egymás mellett halad, az nem csak jelzi, mire számíthatunk a későbbiekben, hanem szépséges hallgatnivaló, az egyik csúcspont a lemezen. Másik kedvencem a „Je M'en Vais” – ebbe gyakorlatilag beleborzongtam, a fülbemászó dallam, a visszafogott hangszerelés és a khöömii ritka ihletett együtt állása miatt (és azt már csak félve jegyzem meg, hogy Maria Laurent itt mintha magyar népdalokból venné kölcsön az énekstílusát).
Tulajdonképpen minden szám egyedi, és mindegyik meglepetés – de nekem az tetszik a legjobban, ahogyan a különböző alapanyagokat összekeverték. Mert nem úgy van ám, hogy ez most egy mongol nóta, ez perzsa, ez meg európai, hanem tényleg létrehozták a Meïkhâneh világzenéjét, egyedi megszólalással. Jó példa erre a „Bi”, ahol a különféle énekstílusok egészítik ki a mongolos alapzenét – és ez együtt egy semmire sem emlékeztető muzsikát eredményez (legalábbis én még nem találkoztam ilyennel).
A másik utazós (csak kényelmesebben haladó) tétel a „Kârevân” – ebben Milad Pasta énekel, tágas puszták, vagy akár maga a Selyemút jutott eszembe hallgatás közben. Mindenképpen említést érdemel a „Dehors, La Mer”, ez az eredeti nyelven előadott görög dal, ami a bendzsónak, a lófejes hegedűnek és némi átdolgozásnak köszönhetően elveszített mindent, ami a görög zenére emlékeztetne. Tényleg fantasztikus, amit ez a három muzsikus művel, kedvem támadt bejárni ezt a képzeletbeli országot, megismerni kultúráját, történelmét, és az ott élőket – mert biztosan legalább annyira különlegesek, mint a Meïkhâneh által prezentált világzenéjük. Muszáj lesz meghallgatnom a korábbi lemezeiket, és talán egyszer megadatik, hogy megnézzem őket élőben.
Utóiratként még lehetségesnek tartok egy olyan értelmezést is – utalva a címre (Dalok kintről és bentről), hogy a fizikai (külső) utazáshoz egyben spirituális (belső) utazás is kapcsolódik, aminek a végén nem csak a világot, hanem önmagunkat is megismerjük – vagy csak összhangba kerülünk a természettel, környezetünkkel. Akárhonnan nézem, ez egy nagyon jól átgondolt, felépített és kivitelezett muzsika, olyan, amit időről-időre muszáj újra elindítani a lejátszóban.
Meghallgatásra ajánlott számok: Chaque Jour Nouveau, Je M'en Vais, Dehors, La Mer
2022-ben megjelent album (Buda Musique)
Weboldal: http://www.meikhaneh.com/en/home/
A zenekar tagjai:
Maria Laurent – ének, bendzsó, tovshuur
flûte traversière)
Johanni Curtet – ének, khöömii, gitár, morin khuur, doromb
Milad Pasta – ének, ütőhangszerek (zarb, daf, udu, riqq)
Közreműködők:
Pauline Willerval – gadulka, cselló
Dylan James – nagybőgő
A lemezen elhangzó számok listája:
- Chaque Jour Nouveau
- Belly
- Bi
- Je M'en Vais
- Udesh
- Kârevân (ének – Milad Pasta)
- Le Chemin Simple
- Dehors, La Mer
- Nafas (ének – Milad Pasta)
- Romero
- La Pierre De Mongolie
- Tel Que Tu Me Vois
- Prière