Zenék a nagyvilágból – Fanfara Station: Boussadia – világzenéről szubjektíven 340/1.
Írta: Galgóczi Tamás | 2022. 08. 13.
Lassan két éve, hogy a budapesti online WOMEXen fellépett a Fanfara Station trió, és ezzel elérték azt, ami korábban nem sikerült – megkedveltem a zenéjüket, és a 2018-as Tebourba lemezüket. Ez a koncert látható a cikk végi második videón. Közben eltelt pár év, elkészült az új korong, amivel szerintem most képesek lehetnek meghódítani a világot, vagy legalább a világzenét kedvelő embereket meggyőzni arról, hogy vétek lenne kihagyni a Boussadia albumot.
A lényeg mit sem változott, csak most összeforrottabbnak érzem a produkciót, már nem három egymás melletti teremből szűrődik ki a zene, hogy összeálljon valami érdekessé, hanem egy jól kiérlelt elképzelést valósítanak meg maradéktalanul a muzsikusok. Az albumindító „Nagran” rögtön megadja az alaphangulatot, elektro-arab-funky keveredik egymással egy féktelen kompozícióban, főként Marzouk Mejri villant benne nagyot. Ez az energiakitörés folyatódik a „Madinafrika” alatt, Charles Ferris ebben szinte csak pár hangot ismétel, az ének meg időnként átvált rappelésbe – de a lüktetés ellenállhatatlanul magával ragad, és mire kettőt pislant az ember, már ritmusra mozog a teste.
Nyilvánvalóan sokat fejlődtek az előző album óta, minden szám tele van apró ötletekkel, nekik is jót tett a COVID okozta kényszerű bezártság. Még az olyan nyugisabb, balladaszerű tételekre, mint a „Sabra” is nagy gondot fordítottak, ebben az elszállós hangulat fogott meg, valamint Charles Ferris játéka, illetve rácsodálkoztam a francia szövegre. Általánosságban igaz, hogy időnként úgy éreztem, mintha egy korlátozás nélküli improvizációba csöppennék, ahol annyira odafigyelnek egymásra a zenészek, hogy ebből nyolc, egymástól határozottan eltérő számot sikerül kihozniuk. A végére sem fárad ki a lemez, tetszik az „Adra” kérdés-válasz éneke a brummogó tubával. Itt figyelhető meg talán a legjobban, mennyire sikerült a három muzsikusnak egymásra hangolódnia, és miként fokozzák apránként a tempót.
A Fanfara Station zenéjét még mindig nem egyszerű feladat meghatározni, egyaránt megtalálható benne az arab és a balkáni hatás, valamint jazz, funky és persze az elektronika. Azt sajnálom, hogy az idei turnéjuknak nincs magyar állomása, pedig jó lenne megnézni, most mire képesek élőben. Így kénytelen vagyok beérni a Boussadia című albummal.
Meghallgatásra ajánlott számok: Nagran, Madinafrika, Adra
2022-ben megjelent album (Garrincha Go Go)
Weboldal: https://www.facebook.com/fanfarastation/
A zenekar tagjai:
Marzouk Mejri – ének, ütőhangszerek, tunéziai fúvóshangszerek, loop
Charles Ferris – trombita, harsona
Ghiaccioli e Branzini – szintetizátorok, elektronika és programozás
A lemezen elhangzó számok listája:
- Nagran
- Madinafrika
- Sabra
- Lafoo
- Yemule Muladdiwen
- Balai
- Adra
- Ya Baba