Főkép

Azt hiszem az már önmagában megérne egy elemzést, hogy minek a hatására válik egy metal rajongó tinédzser calypso rajongóvá. Az elsődleges ok szerintem a globalizáció (a világ egyik felében az emberek gond nélkül költözhetnek egyik országból a másikba), és ez a vándorlás együtt jár a régi, megszokott környezet hiányával, amire általában akkor jövünk rá, amikor kikerülünk belőle. Csak amíg a többség elfogadja a változást, mint szükséges rosszat, amit azért általában valami előnyösebbre cserélünk be, addig Drew Gonsalves, a Kobo Town motorja, dalszerzője ebbe nem nyugodott bele. Apránként újra felfedezte és megszerette Trinidad zenéjét, a calypsót, de ezzel nem érte be, hanem együttest alapított.

 

Az áprilisban megjelent negyedik albuma nem mentes a zenei kalandozástól, például rögtön az első szám (Shades Of The Living) nem kevés ska elemet tartalmaz, gondolok itt például az erőteljes rézfúvós szekcióra. Azt nagyon sajnálom, hogy csak egy promóciós lemez került a birtokomba, mert amennyire sikerült utánajárnom az interneten, a daloknak nem csupán táncolható ritmusa, hanem mondanivalója is van. Mondjuk ezen nem kéne csodálkoznom, mert aki szereti V. S. Naipaul könyveit, annak biztosan van mondanivalója a világnak. A címadó dal egyfajta vízió az elmúlásról, és az emberiség bizonyos tulajdonságainak évezredeken átívelő változatlanságáról. Az elmúlás gondolata egyébként több helyen felbukkan, igaz különböző formában, van, ahol az a remény fogalmazódik meg, hogy egyszer még találkozunk szeretteinkkel (Down By The Water).

 

Zeneileg a korábban már említett albumindító szerzemény tetszik a legjobban, meg persze a címadó darab, ami kellemes, csípőmozgató calypso. Szintén ska-ra emlékeztet a „One by One”, amit minimalistának is nevezhetek a fúvósok korlátozott jelenléte miatt, amit azonban remekül ellensúlyoz a zakatoló ritmus (lásd, illetve halld videó a cikk végén). A másik nóta, ami szerintem kilóg a többi közül, az egyértelműen a „Bourne's Road”. Elsőként a Kis hableány című Disney rajzfilmjutott róla az eszembe, egészen pontosan a Ringat a víz kezdetű betétdal, aztán egy váratlan bakugrással Afrika és Dél-Amerika, mert arrafelé használják előszeretettel a kérdés-válasz formulát, amikor az előénekes mond vagy kérdez valamit, a kórus pedig vagy megismételi a szöveget, vagy válaszol a kérdésre.

 

Úgy gondolom, hogy a negyedik albumával ismét sikerült tovább fejlődnie az együttesnek, és remélem, a tavalyi WOMEXes fellépés kellő népszerűséget eredményez a koncertszervezők körében, és a Kobo Town nekiláthat a világ calypso általi meghódításának.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Shades Of The Living, Carnival Of The Ghosts, One by One

2022-ben megjelent album (Stonetree Records)

Weboldal: https://rootsrockcalypso.com/home

 

 

A zenekar tagjai:

Drew Gonsalves – ének, gitár, basszus, ütőhangszerek, cuatro, banjolin

Robert Milicevic – dob, háttérvokál

Patrick Giunta – elektromos gitár, háttérvokál, ütőhangszerek

Don Stewart – háttérvokál

Jan Morgan – trombita, harsona, kürt

Terence Woode – harsona

Derek Thorne – ütőhangszerek

Stéphane Montigny: Trombone (Gaudet France)

Al Ovando – elektromos gitár, álkapocs-csont

Ernestine Carballo – háttérvokál

Rolando „Chichiman” Sosa – háttérvokál, ütőhangszerek

Ivan Duran – elektromos gitár, effektek, billenyűs hangszerek

Eli Levinson – sampler, dob

 

Közreműködők:

Idris Gonsalves: Drums on “One by One”

Anit Ghosh: Strings on “Carnival of the Ghosts” and “Along the Way”

Vince Halfhide: Guitar on “Down by the Water” and Hidden Hand”

Zachary Giunta: Backing Vocals on “Down by the Water”

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Shades Of The Living 02:31
  2. Carnival Of The Ghosts 03:49
  3. The Grass Is Greener 03:34
  4. Down By The Water 03:23
  5. The Hidden Hand 03:14
  6. One by One 02:39
  7. Time 02:48
  8. Here By Chance 02:37
  9. Bourne's Road 02:08
  10. Along The Way 02:20