Farkas Nóra: Nem félek! – Öt mese a bátorságról

Korábban már olvastuk együtt a gyerkőceimmel az Összeköt a szeretet című Farkas Nóra-kötetet, így azért körülbelül tudtam, mire számíthatok. Most egy nagyon fontos és a kisgyerekek életében központi helyet elfoglaló témát dolgozott fel új könyvében, méghozzá a félelmet.

A Nem félek! olyan hétköznapi dolgokat boncolgat, amelyek minden lurkó életében előfordulnak, így könnyen azonosulhatnak a két főhőssel, Zozival és Prücsökkel. Öt kis történeten keresztül találkozhatunk megoldandó feladatokkal, mérföldkövekkel, amelyek előtt ér megijedni és egy kicsit félni, de aztán persze minden jóra fordul. Két hétköznapibb érzésről olvashatunk, ami tényleg mindennapos probléma. Az egyik ilyen mumus a kicsik életében a betegség és az orvosi vizsgálat. Ám ezzel a kedves mesécskével könnyen felkészülhetünk együtt a rendelőben történő eseményekre. Az egészségügy mellett szó esik a sötétségről mint potenciális ellenségről, ám a könyvbeli szülőnek erre is akad egy jó megoldása. A másik három sztori viszont ennél jóval mélyebbre megy, amelyek már nem pár mondatos feldolgozást igényelnek a közös olvasás után. Szó esik a szeretet hiányáról („Ha anyu mérges rám, akkor nem is szeret?”), egy közeli családtag elvesztéséről vagy a közösségbe való beilleszkedésről, az önmagunkért való kiállásról. Bár mindegyik megérne egy hosszabb fejezetet, egyet szeretnék mégis kiemelni, és kicsit hosszabban írni róla.

Akármennyire is szeretnénk megvédi a gyermekeinket az aggasztóbb hírektől, egyszerűen nem tudjuk kikerülni őket. Ha nem is hallják otthon a híradóban, a közösségben találkozhatnak a témával, vagy egyszerűen csak megérezhetik az otthoni hangulatból, hogy valami nincs rendben. Gondolok itt a vírushelyzetre vagy a szomszédban dúló háborúra. A halállal való találkozás emiatt sokkal korábban bekövetkezhet, de fontos, hogy az ő szintjükön próbáljuk meg együtt feldolgozni az eseményeket. Farkas Nóra egy csoda szép mesével járul ehhez hozzá, ahol az égen a csillagokat, pontosabban a Göncölszekeret hívja segítségül, hogy erre felfűzve együtt emlékezzenek meg a nagypapáról. Szó esik elválásról, de mégis pozitív az egész kicsengése, nem a fájdalom oldaláról közelíti meg az apuka a halált, hanem a közös múltra, az emlékekre koncentrál, a jó dolgokat próbálja meg kiemelni. Megindító és mélyen emberi, nekem a történetek közül ez talált be a legjobban, elraktároztam magamnak későbbre.

Szepessy Zsófia rajzai kifejezők, visszatükrözik az érzelmeket, nincsenek túlzsúfolva az oldalak, ezzel még könnyebbé válik a befogadás az óvodás korosztály számára. A történetek után egyszerű kis feladatok teszik még izgalmasabbá a kötet. Összességében nem csalódtam Farkas Nórában most sem, érzékenyen ragadja meg a rizikósabb témákat is, és megnyugtató megoldással szolgál a kis olvasóinak. Segíti a családokat a közös feldolgozásban, a kötete segítségével könnyebb elindítani egy mélyebb beszélgetést a csemeténkkel.