Zenék a nagyvilágból – Širom: The Liquified Throne of Simplicity – világzenéről szubjektíven 328/1.
Írta: Galgóczi Tamás | 2022. 05. 22.
Még mindig nem könnyű feladat behatárolni a szlovén trió muzsikáját, pedig azt hinné az ember, hogy négy lemez után ez automatikusan megy. Ez csak részben igaz, mert ez a hangulatokat hangszerekkel megidéző, minimális emberi hanggal (se nem ének, se nem szöveg) kiegészített muzsika automatikusan megkapja nálam a kísérletező világzene címkét, csak ezzel úgy vélem, nem igazán kerülünk közelebb a megfejtéshez.
Feltéve, ha egyáltalán szükség van megfejtésre, és nem elegendő csak annyit mondani a hallgatónak, hogy helló, itt az új Širom album, dőlj hátra, kapcsold ki a külvilágot, és élvezd a zenét. Próbálj ráhangolódni azokra a hangulatokra, életképekre, történésekre, amik a több mint hetven perces játékidő alatt szembejönnek. Nem egyszerű feladat, háttérzeneként meg sem érdemes próbálni, mert óhatatlanul összemosódnak a hangok, és elveszik a lényeg.
A helyenként kaotikus hangfolyamot általában a basszus tartja össze, ezzel kezdődik például a nyitó tétel (Wilted Superstition Engaged in Copulation), és ez ad keretet a többi hangszer elkalandozásának. Saját elmondásuk szerint, akárcsak korábban, most is egy párhuzamos, vagy lehetséges univerzum lehetséges népzenéjét próbálják megalkotni, de szerintem az a magyarázat is megállja a helyét, miszerint a trió zenéje a tudatalattiban zajló folyamatok, asszociációk leképezése. Ezt a vélekedést látszik megerősíteni a számok címválasztása, és persze a borító, illetve a lemez címe, amit nehéz lenne bármilyen népzenéhez kötődőként azonosítani.
Ezzel a kijelentéssel már a harmadik lehetséges értelmezését írtam le a zenéjüknek, de személy szerint a másodikat részesítem előnyben. Élvezem, ahogy a kellően hosszú tételek aprólékosan kibontják, variálják az alaptémát, tetszik, ahogyan mindegyik szám másként épül fel, másként hat. Továbbra is különlegesnek tartom a különféle kultúrákból átvett hangszerek közös megszólalását, főként azt, hogy ebből egy teljesen újszerű hangfolyamot kreálnak. Ilyen kakukktojás például a „I Unveil a Peppercorn to See It Vanish” bendzsója. Ha sikerül ráhangolódni a Širom zenéjére, akkor igazi katartikus élményben lesz része a hallgatónak.
Úgy gondolom, a jövőben is érdemes lesz meghallgatni a Širom lemezeit, mert ezt a három muzsikust tartom annyira tehetségesnek, hogy még abban az esetben is érdekes, egyedi zenét teremtenek (a komponálást nem tartom esetükben megfelelőnek az alkotó folyamat leírására), ha megmaradnak a mostani koncepciónál.
Meghallgatásra ajánlott számok: az egész album
2022-ben megjelent album (tak:til / Glitterbeat)
Weboldal: http://siromband.si/
A zenekar tagjai:
Ana Kravanja – hegedű, brácsa, ribab, qeychak, balafon, bendir, fuvolák, különféle tárgyak, ének
Samo Kutin- tekerőlant, ikitelia, tampura brač, lant, melodica, chimes, ütőhangszerek, tárgyak, ének
Iztok Koren – bendzsó, három húros bendzsó, balafon, gamelan, tank dob, ütőhangszerek, különféle tárgyak
A lemezen elhangzó számok listája:
- Wilted Superstition Engaged in Copulation 20:06
- Grazes, Wrinkles, Drifts into Sleep 16:02
- A Bluish Flickering 18:39
- Prods the Fire with a Bone, Rolls over with a Snake 18:43
- I Unveil a Peppercorn to See It Vanish 03:40