Főkép

Amikor a 2021-es WOMEX alkalmából Portóban találkoztam Ignacy Wolanddal, nem jutott eszembe az a tény, hogy két korábbi lemezéről már írtam a zenélésen kívül időutazással is foglalkozó lengyel Hańba! (magyarul Szégyen) együttesnek. Mindenesetre tőle kaptam ezt a rémesen hosszú című CD-t, hogy a rovatban elmondjam, mit gondolok róla.

 

Mivel a banda veretes punk muzsikát játszik, általában a múlt század 30-as és 40-es éveinek szövegeire és hangszereire támaszkodva, csak egy pillanatra lepődtem meg a politikai állásfoglalással is felérő  címadáson: „Nikt nam nie zrobił nic, czyli opowieść o tym, jak Polska w roku 1940 wespół z Anglią i Francją rozgromiła Rzeszę Niemiecką i stała się hegemonem Europy Środkowej”. Igen, ez valóban a II. világháborúra utal, és kötelességtudó punkok módjára, azonnal állást is foglalnak a kérdésben. Röviden: a francia-angol-lengyel szövetség megveri a németeket, és új hegemóniát alakít ki Európában, aminek egyik vezető országa lesz a lengyel Második Köztársaság. A szövegeket egyébként jórészt Ziemowit Szczerek írta, neki köszönhetjük ezt az alternatív történelmi szituációt, amely a madagaszkári lengyel kolónia problémáinak taglalásával zárul. Ez a helyzet számunka sem ismeretlen, gondolok itt Trenka Csaba Gábor Egyenlítői Magyar Afrika című regényére.

 

Korábban ezt írtam a zenéjükről: „Zeneileg mindennek alapja a punkos tempó, de gyakran használnak fel lengyel népzenét és klezmert (ezért kerültek végül a világzenei rovatba). A bendzsó gyakorlatilag szólógitárként működik Andrzej Zamenhof kezében, de a többiek nélkül nem lenne meg az a hangzás, ami azonnal táncra, pogózásra ösztönzi a hallgatót. A másik rájuk jellemző dolog, hogy a számok időnként azért sokkal összetettebbek, mint a hetvenes évek punkdalai.”

 

Most úgy érzem, zeneileg sokat fejlődtek, és ugyan megtartották a punk politikai szellemiségét, társadalomkritikus véleményüket, ha lehet, még jobb dalokat írtak, melyek rövidségük ellenére sokkal átgondoltabbak, ráadásul a fúvós hangszerek sokkal hangsúlyosabbak, mint korábban. A négy muzsikus biztos kézzel használja a tempóváltásokat és keveri a stílusokat (klezmer, és helyenként mintha Párizsra kacsintanának). A „XI. Pius (Ojcu Św. Piusowi XI-mu)” című szerzemény bizonyság arra, hogy nemcsak gyors dalaik vannak, hanem arra is, hogy a suttogás, illetve a fúvósok visszafogott használata valóban képes fokozni a hangulatot – aztán persze harmonikakáoszba fojtják az egészet (a szöveg egyébként az egyház képmutatásáról szól). Legösszetettebbnek az album utolsó dalát tartom (Madagaskar), amiben már-már újhullámos formulák köszönnek vissza.

 

Nem tudom mennyi időt töltöttek a stúdióban, de miközben egyfajta spontán, már-már élő hangulata van a lemeznek, profi, arányos és erőteljes a megszólalás. Ideje lenne élőben megnéznem őket, mert szeretném megtapasztalni azt a fúvósokra épülő energiabombát, amit ehhez a zenéhez társítok. A politikai mondanivaló pedig sajnálatos módon nemcsak a Második Köztársaságra érvényes, hanem helyenként napjainkra is.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Madagaskar, Luxtorpeda, Ojcu Św. Piusowi XI-mu

2020-ban megjelent album (Karoryfer Lecolds / Antena Krzyku)

Weboldal: http://hanba1926.pl/

 

 

A zenekar tagjai:

Andrzej Zamenhof – bendzsó, Ukulele, Mandola

Tadeusz Król – klarinét, harmonika, tenor szaxofon

Adam Sobolewski – dob, cimbalom

Ignacy Woland – tenor szaxofon, szuszafon

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Nikt nam nie zrobił nic 03:56
  2. Luxtorpeda 04:03
  3. Nie chcieliśmy wojny 03:52
  4. Hiperbereza 02:54
  5. W tramwaju 02:23
  6. Ojcu Św. Piusowi XI-mu 04:22
  7. Robotnicy COP 04:06
  8. Tromtadracja, albo stosunki międzynarodowe 01:42
  9. Tak nam dopomóż Bóg 04:05
  10. Madagaskar 04:53