Főkép

A WOMEX – többek között – azért volt érdekes, mert nem tudta az ember, mivel/kivel találkozik a következő standon. A francia Talowa Productions például egy koncertszervezéssel, menedzseléssel foglalkozó ügynökség. Amikor elmondtam, hogy érdekes világzenéket keresek, ezt a lemezt nyomták a kezembe. Újabb név, akiről még sosem hallottam korábban, de mivel ez az expón látott előadók/együttesek háromnegyedére igaz volt, különösebben nem aggódtam. Amikor aztán hetekkel később elindítottam a CD-t, picit meglepődtem, mert világzene helyett reggae ritmusok csendültek fel. A következő rácsodálkozást az okozta, hogy Marcus Gad nem jamaicai, hanem Új-Kaledónián, a világ másik felén él.

 

A tavaly megjelent második albuma egy nagyon erős nótával indít, amiben ott van minden, amiért az emberek szeretik a reggae muzsikát: lüktető ritmus, kellemes férfivokál és Andrew „Drew Keys” Stoch harsonája együtt olyan hangulatot csinál, amire önkéntelenül megmozdul a test, lazul a lélek. A következő csúcspontot az egyik klipes nóta jelenti. A „Pouvoir” francia nyelvű szövege a kanak őslakókhoz szól, és arra figyelmezteti őket, hogy őrizzék meg a hagyományaikat, és ragaszkodjanak önmagukhoz. Igazából ez bármelyik kisebbségre igaz, ezért ha úgy veszem, akkor ez egyetemes üzenettel bír.

 

Ha létezik olyan, hogy a reggae esszenciája, akkor az nagy valószínűséggel a címadó számban van jelen. Egyszerű hangszerelés, semmi különleges, de olyan nyugalom, lazaság árad belőle, amiért muszáj egymás után többször meghallgatni. Marcus Gad hangjában van valami hipnotikus felhang, és ez – ha jól sejtem a szövegek mondanivalójával együtt – tényleg megérinti, elringatja a hallgatót. A komponálásról azt nyilatkozta az énekes, hogy nagyon spontán módon, és nagyon gyorsan történt, a „Rhythm of Serenity” szövegét például egy óra alatt írta meg. Ez a spontaneitás, természetesség jól érezhetően ott van minden nótában, a spirituális tépelődésre pedig jó példa az „Oh Mama” kérdésfelvetése a lélekről, a létezés mibenlétéről.

 

Nem vagyok jártas a reggae elmúlt negyven évének történetében, így nekem nem tűnik fel az egyes számok közötti lényeges különbség, csak azt tudom biztosan, hogy ez mind reggae muzsika, és amennyire a műfaj megengedi, a Rhythm of Serenity album kifejezetten változatos lett: van benne roots, meg Bob Marley hagyaték, helyenként némi soul. Szemlátomást, illetve jól hallhatóan Marcus Gad nyitott füllel járja a nagyvilágot, és az útközben hallottak/látottak hatnak rá. Azt hiszem, jövőre meg kell majd hallgatnom az idén novemberben megjelent új korongját is, mert egy kis lazulás mindig jól jön.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Rebel Form of Soul, Pouvoir, Rhythm of Serenity

2020-ban megjelent album (Lustre Kings Productions / Baco Records)

Weboldal: https://www.facebook.com/Marcus.Gad.Official

 

 

A zenekar tagjai:

Marcus Gad – ének

Lloyd „Junior” Richards – dob

David „Jah David” Goldfine – basszusgitár

Andrew „Moon” Bain – gitár

Laurent „Tippy I” Alfred – billentyűs hangszerek

Andrew „Drew Keys” Stoch – harsona

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Rebel Form of Soul
  2. Take Some Time
  3. Become a Nation
  4. Pouvoir
  5. Overcome
  6. Rhythm of Serenity
  7. Ini Royal feat. Blakkamoore
  8. Oh Mama
  9. Cane & Cotton
  10. Honoring the Soil
  11. Live Life
  12. Leggo Your Ego
  13. Nature Like Scripture