Vladimír Václavek feat. Pavel Šmíd: Fly... Tak Let’!
Írta: Galgóczi Tamás | 2021. 11. 28.
Újabb WOMEX szerzemény, amit többszöri meghallgatás után sem tudok biztos kézzel betuszkolni a világzene kategóriába, mert ez sokkal inkább rock, illetve alternatív, jobban belegondolva egyfajta meditatív muzsika – ezért aztán nem a megszokott rovatban írok róla. De az biztos, hogy van benne valami, ami megérinti a hallgatót, és egyáltalán nem idegenkedve tekint rá, hanem egy nyugis, nem ritkán progresszív elemeket felmutató, helyenként jazzre emlékeztető zeneként teszi a kedvencek közé – feltéve, ha szereti az ilyesmit.
Utólag belegondolva a hangulat, és a sokszínűség az, ami miatt végül leültem a billentyűzet elé, mert ezek érintettek meg legjobban. Mondjuk harmincévnyi szólókarrier után (Vladimír Václavek első szólólemeze 1992-ben jelent meg), egyáltalán nem csodálkozom azon, ha valaki képes egy változatos lemezt letenni az asztalra. Azon ellenben meglepődtem, hogy milyen muzsikusokat hívott segítségül a stúdióba (ez persze képletesen értem, mindenki a saját házi „stúdiójában” vette fel a saját részét), kezdve Pavel Šmíd gitárossal, akire a nemrég megjelent King'N'Doom album miatt figyelt fel. Nem mintha a többi közreműködő kisebb név lenne, Iva Bittová lemezeiről már esett szó a rovatban, és vele különben is rengeteg közös projektjük volt, a Dunaj együttessel kezdve a felsorolást.
Úgy gondolom, az albumot a maga egészében érdemes hallgatni és kezelni, annyira szerves egésznek, egységesnek tűnik, amiben ugyan vannak kiemelkedő pillanatok, csak az összhatás emlékezetesebb, mint a „317” elszállós énektémája, vagy a címadó szerzemény (Tak leť) fülbemászó dallama és torzított gitárja. Itt hívom fel a figyelmet, hogy a CD-hez mellékelt füzetben a szövegek angolul is olvashatóak, és Vladimír Václavek időnként kifejezetten filozofikus témákról énekel, mint például ebben az esetben is.
Az eddigieken kívül sikerült jazz muzsikát is hozzátenni a rockhoz (Letící světy), ami szerintem főként Oskar Török trombitájának az érdeme. Legalább ennyire érdekes zeneileg az első tétel (Spásonoši), amiben az egyik gitár biztosítja az alapot, a monoton ismétlődést, míg a többi hangszer végzi a munka nagyját, a díszítést, az akciót. Ezt váltja fel az ének belépése, ami gyakorlatilag elnyomja a többieket, és úgy ér véget a kompozíció, hogy némi frusztrációt hagy maga után.
Szóval ez egyfajta kísérletező album, ahol a rock, a jazz, az alter, csak mint a keresett hangulathoz vezető zenei eszközként van jelen, segítendő a mondanivaló minél teljesebb átadását. A Fly... Tak Let’! alkotásra tényleg igaz, hogy nem jöhetett volna létre a COVID nélkül, hiszen a kényszerű bezártság tette lehetővé ennek az illusztris társaságnak, hogy elegendő időt fordítsanak a kidolgozásra, és elkészítsék ezt a csoportos szólólemezt. Mondjuk arra kíváncsi leszek, mennyire tudják mindezt élőben előadni, hiszen ahogy korábban írtam, minden közreműködő különféle projektekben érdekelt, így nem sok esélyt látok egy közös koncertturnéra.
Meghallgatásra ajánlott számok: 317, Tak leť, Letící světy
2020-ban megjelent album (Rustical Records)
Weboldal: https://www.facebook.com/FLYTAKLET/
A zenekar tagjai:
Vladimír Václavek – ének, gitár, basszusgitár, szintetizátor, sámándob, zongora
Pavel Šmíd – gitár, basszusgitár, mbira, ngoni, ének
Közreműködők:
Iva Bittová - ének, hegedű
Dano Šoltis - dobok
Vladivojna La Chia - vokál
Oskar Török - trombita
Klára Rotterová - ének
Jaromír Honzák - nagybőgő
Antonín Fajt - szintetizátor, zongora
Tomáš Liška - basszusgitár
Radoslav Chrzán - szintetizátorok
Pavel Klvaňa - Array mbira
Moonshye - ének
Martin Piro - kalabas, ének
A lemezen elhangzó számok listája:
- Spásonoši
- Tak leť
- Vrána
- Hromosvod
- Písně
- 317
- Tiše šeptám
- Letící světy
- Loun