Főkép

Catherine Gilbert Murdock ifjúsági regénye 2019-ben Newbery Honor díjazott lett, így került a Manó Könyvek aranypecsétes Díjnyertes Könyvek-sorozatába. Magam már a középkori falikárpitokat idéző, magában is mesélő borító miatt kézbe vettem volna, és belül is megtalálhatjuk Ian Schoenherr metszeteit, melyek csoda hangulatosak, és remekül illenek a történethez.

 

Melynek főszereplő-mesélője Fiú, akinek nincs is más neve. Egy lovagi uradalomban él és dolgozik, és igyekszik rejtegetni a púpját, mely miatt oly sokszor bántották már. Múltja máskülönben leginkább ködbe vész, de az már az első oldalakon kiderül, hogy különleges kapcsolata van az állatokkal: valami módon beszélni tudnak egymással. Szintén az első oldalakon bukkan fel egy sötét, félelmetes külsejű idegen, egy zarándok, akit Secundusnak hívnak, és aki magával viszi Fiút, hogy segítsen neki összegyűjteni Szent Péter hét ereklyéjét. Útjuk Franciahonból Rómába vezet majd, át megannyi kalandon és a pestis által brutálisan megtizedelt vidékeken, s történik mindez az 1350-es Szentévben, mikor a pápa még Avingnonban tartotta székhelyét.

 

Az izgalmas kalandok, megfejtendő talányok mellett persze ez is egy felnőttéválós történet, még ha nem is tipikus. Amellett, amit elmesél, a hangulata miatt is nagyon tetszett, mert bár bemutatja a sötét középkor gyakran förtelmes viszonyait, végig van benne valami sajátos derű, hovatovább jóság, ami aztán szinte szentséggé teljesül, felemelő és megható végkifejletig juttatva a könyvet. S bár a történet lezáródik, szívesen olvasnám tovább.

 

Azt viszont sajnáltam, hogy a fordításban maradtak hibák, magyartalanságok. Az mindig fura, ha egy könyvet többen fordítanak, ezt épp hárman: Müller Lili Berill, Müller Máté, Müller Péter Sziámi. Utóbbi ugye nem akármilyen művész, még ha nem is pont fordítóként ismerjük, úgyhogy megértem, hogy rábízták a munkát, de a szerkesztőnek lett volna mit rendbe tenni. Ezzel együtt is ritka jó és különleges, elbűvölő élmény volt Fiú könyve, pláne ebben a másféle járvánnyal sújtott időszakban. Olyan, akár egy áldás.