Főkép

Sajnálatosan ritkán szerepelnek a rovatban hazai lemezek, pedig nálunk is születnek olyan zenék, amelyek megérdemlik a figyelmet, a népszerűséget. Ezen az állapoton lehetőségeimhez mérten igyekszem változtatni, így került sorra ez a lemez, amely egyfajta jazz-klasszikus-népzene keverék, vagyis alanyi jogon került ide.

 

Első meghallgatás után úgy éreztem, mintha három klubhelyiséget elválasztó folyosón sétálnék, és attól függően, hogy melyik terem ajtajához vagyok közelebb, úgy módosul a zene. Egy picit minden jelen van, de az arányok bizony jelentősen változnak, miközben a termek között ingázom. A leggyakrabban a jazz köszön vissza, rögtön utána a népzene, míg a klasszikus zene, arányait tekintve, kisebbségben marad.

 

Ebből a három alkotórészből azonban Hetessy Csaba és társai olyan kerek egészet alkottak, amit nemcsak kellemes hallgatni – kivált ilyen borongós őszi napokon –, hanem van annyira összetett, hogy nem elég két-három alkalom a felfedezésére. Számomra a legkellemesebb meglepetést Magyar Bori éneke jelentette, de a többi muzsikust is csak dicsérni tudom: jobbára visszafogottan (bár lehet, inkább a meghittség, a közvetlenség lenne a pontosabb jelző) játszanak, mindenki kellő teret kap, és a többnyire kényelmes tempóban haladó kompozíciókban megmutatják, mire képesek. Kifejezetten élvezetes, ahogyan a népzene keveredik a jazz muzsikával (Merre vagy?), ahogyan szinte észrevétlenül váltanak egyik stílusból a másikba.

 

Tetszik az a könnyedség, ahogyan a különféle népzenéket beemelik a kompozíciókba (Bordal). Legtöbb esetben csak utólag jöttem rá, hogy ezt a részt bizony már megint valamelyik környező régióból kölcsönözték. A népzene kapcsán csupán egyetlen hiányérzetem van: a sok instrumentális szám miatt Magyar Bori – szerintem – kevés lehetőséget kapott. Pedig sokféleképpen használja a hangját (s Úgy elmëgyëk...), és éppen ezért szívesen hallgattam volna még.

 

Sokadik meghallgatás után nyugodt szívvel ajánlom az Attacca World Music második korongját, mert kellőképpen változatos muzsikát rejt, amiben gyors és lassú tempók váltakoznak a különféle hangulatokkal, és nem utolsó sorban azért, mert élvezetesen keverik a jazzt és a népzenét. Az Eszterházy Pál költemény feldolgozásáért (Elsőben is az kikeletről) pedig egy hatalmas plusz pont jár.

 

A lemez egyébként nem adja vissza teljes mértékben az együttes élő fellépéseinek hangulatát, ugyanis hiányzik róla Bodnár Dániel mozgása, tánca, és bár a tánc hangját több alkalommal beépítették a számokba, azért ez nem pótolja a látványt – már csak ezért is ajánlott elmenni egy Attacca World Music koncertre. Ami nem tudom, mikor lesz legközelebb, köszönhetően a vírushelyzetnek, szóval addig mindenki érje be az idén megjelent My World albummal.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Sötétből világosba, Merre vagy?, Nereye gidiyoruz?

2020-ban megjelent album (Hunnia Records)

Weboldal: https://www.facebook.com/Attacca-World-Music-2577362062334981

 

 

A zenekar tagjai:

Magyar Bori - ének

Horváth Móni - alt, szoprán szaxofon, kaval, fuvola, ének

Mészáros Erzsébet - hegedű

Hetessy Csaba - zongora

Dénes Ábel - nagybőgő

Bordás Zoltán - ütőhangszerek

Bodnár Dániel – tánc

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Virtus 03:00
  2. Legényes 02:57
  3. Sötétből világosba 04:31
  4. Merre vagy? 06:07
  5. Betyárok 03:21
  6. Addig babám szerettelek 03:53
  7. s Úgy elmëgyëk... (trad.) 05:09
  8. Bordal 01:16
  9. Botos 04:08
  10. Gyimesi lassú és sebes magyaros (trad.) 02:20
  11. Hazafelé 05:04
  12. Világom 02:28
  13. Elsőben is az kikeletről 04:20
  14. Ugrós 05:02
  15. Nereye gidiyoruz? / Hová megyünk? 04:35
  16. Inci könyve: Inci I. 00:52