Amy Dempsey: Szürrealizmus és Modern művészet
Írta: Palczer-Aschenbrenner Eti | 2020. 06. 04.
Idén indult hódító útjára a Corvina Kiadó gondozásában a „Képző_Művészet” sorozat, és mindjárt két irányzattal is megismerkedhetünk a kötetek lapjain. A szürrealizmus és a modern művészetek világába kalauzol el a szerző, Amy Dempsey, művészettörténész, a Királyi Szépművészeti Társaság tagja. „Rövid, elmés, lényegre törő” – ezzel a mottóval találkozhatunk a fülszövegben, és azt kell, hogy mondjam, tökéletesen összefoglalja a benyomásaimat.
Az első kötetben a szürrealizmus kerül terítékre, a 20. század legnagyobb hatású, minden földrészre és minden műfajra kiterjedő képzőművészeti mozgalma. A húszas években indult, André Breton francia költő vezetésével, célja az volt, hogy megszabadítsa az emberiséget a logika és az észszerűség rabságából. A legerősebb szellemi hatást erre a radikális irányzatra Sigmund Freud gyakorolta, aki az álomfejtést terápiás céllal alkalmazta, felszabadítva az elfojtott emlékeket és megértve a tudattalant. A szürrealisták középpontba állították a félelmeiket, vágyaikat, és mindezt játékosan kísérletezve próbálták feldolgozni. Vonzó és visszataszító, hétköznapi és abszurd keveredése jelenik meg a műveikben. A szürrealizmus diadalmenete után a kötet sorra veszi a legnagyobb alkotókat, többek között Magritte, Dalí, Tanguy, Duchamp munkásságát.
A második kötet a Modern művészet címet kapta, és a 19. századi impresszionizmustól a 20. századi desztinációs művészetig tartó időszakot öleli fel. Az impresszionizmus épp annyira radikálisan számított a saját korában, mint amennyire a szürrealizmus, hiszen szakított a korábbi hagyományokkal és csupán egy jelenetet, egy pillanatnyi állapotot akart rögzíteni, ami éppen látható, ráadásul a műterem helyett a szabadban alkottak, tanulmányozva a fény hatását. Ez az irányzat szabadította meg a művészeket a pontos leírás nyűgétől, utat engedve a szabad kísérletezésnek. Az avantgarde születése mellett nagyon röviden megismerhetjük 68 izmus (például szimbolizmus, futurizmus, kubizmus stb.) keletkezésének történetét és képviselőit, illetve a legnagyobb hatású alkotásaikat.
A kötetek mérete olvasó- és utazásbarát, felépítése jól átgondolt, valóban csak a leglényegesebb elemeket foglalja össze, de azt nagyon olvasmányosan és érdekfeszítően. Nem csupán száraz adatokat próbál meg átadni, hanem fontos összegfüggésekre mutat rá, miközben megértjük az ok-okozatot is. Ez a két korszak forradalmi jelentőségű volt, egy hatalmas lépés, a hagyományok felrúgása és újragondolása. Eltérés a megszokott témáktól és művészeti gyakorlatoktól – szinte érezni a korszak vibrálását, a pezsgő kulturális életet, a kézzel fogható feszültséget, amelyet az irányzatok kiváltottak.
Mindkét kötet közel száz színes illusztrációt is tartalmaz, amely a szöveges leírás mellett még közelebb hozza hozzánk a korszakot. Nagyon tetszett a szellős, néhol szinte jegyzetszerű szerkesztés, ahol a lap alján a legfontosabb információk külön pontokba is ki voltak emelve. Igazi gyorstalpaló, de az ismeretek felelevenítésére is tökéletes lehet. Hiteles, szakszerű és olvasmányos, minden múzeumlátogatónak ott kell lennie a könyvespolcán.