Zenék a nagyvilágból – Lina_Raül Refree: Lina_Raül Refree – világzenéről szubjektíven 217/2.
Írta: Galgóczi Tamás | 2020. 03. 01.
Amennyire biztosra vehető az évszakok váltakozása, úgy lehetek abban is biztos, hogy a portugál fado nem az én zeném. Az utóbbi öt évben számos kísérletet tettem ezen állapot megváltoztatására, viszont a helyzet nem változott. Ezt nyugodt szívvel kijelenthetem, és annak dacára, hogy volt pár előadó, akiket egészen megkedveltem (Mísia, Mariza), gyakorlatilag még mindig távol áll tőlem az a fajta világfájdalom, vagy mondhatom egyszerűen szomorkodásnak, ami a fado jellegzetessége.
Mivel azonban a Glitterbeat Kiadó eddig még nem okozott csalódást, gondoltam ismét teszek egy próbát, hátha most bekövetkezik az áttörés, és csatlakozhatom a rajongói klubhoz. Nos, a váltás elmaradt, maradok ahol voltam, a fado továbbra sem tartozik a kedvenceim közé. Igen, ez azért van, mert az album nem volt képes lebontani azt a gátat, ami kettőnk között áll, és teljesen biztos vagyok abban, hogy a közeli jövőben (egy-két év) sem helyezem a lejátszóba majd.
Viszont a személyes szimpátiámtól függetlenül ez a lemez jó, és bizonyos értelemben úttörőnek nevezhető – ezért írok végül róla a rovatban. Raül Refree neve talán onnan lehet ismerős, hogy készített egy lemezt a spanyol Rosalía társaságában, és arra tettek kísérletet, hogy megújítsák a flamencót. Ugyanez a koncepció érvényesül a Lina_Raül Refree című albumon, csak ezúttal a fado lett a kísérlet alanya. Úgy gondolom ez elég merész és bátor lépés Lina részéről, mivel hazájában a „szent és sérthetetlen” címke védi a stílust a próbálkozásoktól. Első lépésként elbúcsúztak az éneket kísérő gitártól (kivéve az utolsó számot), és helyére zongora, illetve szintetizátorok, valamint egyéb billentyűs hangszerek érkeztek. Ez már önmagában olyan ötlet, aminek hatására páran biztosan szentségtörést kiáltottak Portugáliában. Mindezen túl az egész produkciót minimalista felfogásban alkották meg, nagyon sokszor úgy éreztem, mintha egy kísérleti előadáson lennék, ahol a kortárs zene határait feszegetik az előadók.
Egyedül az eredeti szövegeken nem változtattak, és talán a dallamokon, de ebben nem vagyok biztos, ehhez már ismernem kellene az eredetiket. Azt viszont tudom, a zenében benne van a melankólia, a szomorúság, a nosztalgia, a vágyódás – vagyis a fadóra jellemző minden érzelem, hangulat. Mindent figyelembe véve, kíváncsi leszek, ennek a lemeznek milyen visszhangja lesz Portugáliában, mennyire fogadják el, vagy tagadják meg a stílus kedvelői. No meg persze ott a kérdés, ezen csúcspont után merre megy tovább Lina és Raül Refree duója.
Meghallgatásra ajánlott számok: Ave Maria Fadista, Destino, Voz Amália de Nós, Quando Eu Era Pequenina
2020-ban megjelent album (Glitterbeat)
Weboldal: https://www.facebook.com/Lina.RaulRefree/
A zenekar tagjai:
Lina – ének
Raül Refree – minden hangszer
A lemezen elhangzó számok listája:
- Medo
- Cuidei Que Tinha Morrido
- Sta Luzia
- Destino
- Gaivota
- Quando Eu Era Pequenina
- Maldição
- Foi Deus
- Barco Negro
- Fado Menor
- Ave Maria Fadista
- Voz Amália de Nós