Főkép

Már megint lemaradtam valamiről – ami finoman szólva is roppant dühítő, mert így esélyem sem volt dönteni arról, hogy augusztusban megnézzem Szolnokon a négynapos Örökség Világzenei Fesztivált vagy sem. Ahol többek között fellépett a WMCE októberi, novemberi és decemberi listájára felkerült Korjen együttes. Róluk annyit illik tudni, hogy 2010-ben találkozott Prágában három énekesnő, származásukat nézve boszniai, lengyel és szlovák (örmény felmenőkkel), valamint három cseh muzsikus. Együttest alapítottak, amelyben a hölgyek hozták a hagyományos népdalokat, míg a férfiak gyakorlatilag újraalkotják a hozzá tartozó zenét – és ezt tessék szó szerint érteni, mert nem arról van szó, hogy az eredeti nótákhoz hozzáadnak egy-két elektromos hangszert, hanem teljesen más dimenzióba helyezik.

 

A társulat nevét a következőképpen magyarázza Ewa Źurakowska: „Korjen a gyökér szóra utal, de van egy másik jelentése is, ami a fűszer. Valami, ami hangulatot ad, és megkülönbözteti az ételt vagy a dolgokat. Azok a kultúrák, amelyek inspirálnak bennünket, gyakran kombinálják a jó zenét a jó, kifejezetten fűszeres ételekkel. Tehát saját megkülönböztető kulturális és emberi fűszereinket hozzuk a teremtésbe.”

 

Egy másik interjúban a zenéjüket rituális fúziónak nevezték, és a dal kifejezésének új eszközeit keresik. Fő mottójuk az, hogy a dalok igazak, nem kellemesek. A most megjelent második lemezüket nyugodt lélekkel mondhatom az első tíz év összefoglalásának, mert a tizenöt dalt tartalmazó album alapja a kelet-európai és a balkán folklórforrásokból (Gusta) származik.

 

Elmondásuk szerint évekig dolgoztak az anyagon, de az csak nem akart összeállni. Most azonban minden a helyére került, és a boszniai háború inspirálta dalcsokor egy olyan utazásra invitál, amely egyszerre repít ismerős helyekre és az ismeretlenbe (ismerős, ha valamennyire képben vagyunk a szláv népdalok terén). Zeneileg pedig a modern jazz, a poszt-rock, a dub és a pszichedelia keveredik a népzenével, meg talán egy csipet blues muzsikával (A w niedziele).

 

Ha egy szóval kellene jellemeznem a Korjen produkcióját, akkor az avantgard lenne az, hiszen a hat muzsikus valóban a hagyományos művészeti formák lebontásával és új kifejezésformák keresésével foglalkozik. Éppen ezért kellő nyitottsággal ajánlott nekivágni a Sabur meghallgatásának, ne hagyományos dalokat várjunk, hanem olyan kompozíciókat, amelyek egészen más formában kívánják megszólítani a hallgatókat. Ha eddig még nem történt meg, akkor most érdemes elindítani a cikk végi videókat, és máris érthetőbbé válik amiről beszélek.

 

Többszöri meghallgatás után értem, miért tartott hét évig, mire eljutottak a lemez kiadásáig. Nem lehetett egyszerű feladatat megtalálni a művészi elképzelés és a megvalósíthatóság közötti egyensúlyt. Ez hol úgy oldották meg, hogy megtartottak valamennyit az eredeti formából (Marike), máskor pedig összevontak két számot, amikor felfedezték, hogy a különböző országok dalai közötti hasonlóságot (Ervum em / Mehmeda majka budila). Bár tényleg minden számnak megvan a maga karaktere, az egészet áthatja egyfajta komorság, sötétség.

 

Nekem minden alkalommal sikerül valami addig lappangó apró részletet felfedeznem a zenében, mint például az elektromos hangszerek használatát a nyitó tételben, vagy az a cappella betétet a „Gusta” elején. Legjobban Ajda Mujačić szenvedélyes énekét és Jan Šikl dobolását csodáltam, de ez a produkció minden részletében mestermű. Tényleg érződik rajta, hogy ők hatan pontosan tudják mit és hogyan akarnak. Tessék csak meghallgatni a jól ismert „Mesečina” Korjenes verzióját – ez ilyen megoldások miatt mondom azt, hogy valami nagyon modern és nagyon hagyományos fúziót hallunk, olyat, ami talán nem lesz tömegek kedvence, de talán ez az a pont, amikor elindulunk valami új, valami izgalmas felé.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Marike, Chem krna, Gusta, Mesečina

2019-ben megjelent album (PR Stage / Indies Scope)

Weboldal: http://www.korjen.cz/

 

 

A zenekar tagjai:

Aida Mujačić – ének, billenytűs

Ewa Żurakowska – ének, doromb

Svetlana Sarkisjan – ének, doromb

Jan Šikl – dob, trombita, monotron, ének

Milan Mikšíček – basszusgitár, ének

Marek Novotný – gitár

 

Közreműködő:

Lukasz Sabat – duduk, altszaxofon, hulusi, ének

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Marike
  2. A w niedziele
  3. Ervum em / Mehmeda majka budila
  4. Mesečina
  5. Chem krna
  6. Konopa
  7. Telal
  8. Yerkir
  9. Oj mówią
  10. Postatnica / Kanchum em
  11. A kiedy
  12. Gusta
  13. Zorjushka
  14. Ampela
  15. Hoy nazan