Főkép

Ada Lovelace, a híres költő Lord Byron egyetlen törvényes gyermeke, Augusta Ada Byron néven látta meg a napvilágot Londonban, 1815. december 10-én. Nevét apja féltestvéréről, Augusta Leigh-ről kapta, akivel a korabeli pletykák szerint Byron vérfertőző kapcsolatot folytatott.

 

Lord Byron és felesége, Lady Anne Isabella Milbanke Byron házassága boldogtalan volt, az asszony a gyermekük születése után néhány héttel elköltözött férjétől, a férfi pedig alig pár hónap múlva elhagyta Angliát. Ada soha többé nem találkozott vele, csupán nyolc éves volt, amikor apja meghalt.

 

Mivel Ada anyja tartott tőle, lánya olyan bolond lesz mint az apja, igyekezett elejét venni, hogy a művészetek felé forduljon. Ezért Ada az 1800-as években szokatlanul erősnek számító oktatásban részesült, leginkább matematikából és természettudományokból. Lady Byron nem csak a tanulmányait felügyelte szigorúan, Adának rendszeresen, hosszabb ideig kellett mozdulatlanul feküdnie, mert anyja így akarta önuralmát fejleszteni, ami véleménye szerint férjéből hiányzott.

 

Ada tehetsége a matematikában és a nyelvekben hamar megmutatkozott, apja egy alkalommal paralelogramma-hercegnőnek nevezte levelében. Tizenhét évesen találkozott Charles Babbage matematikus feltalálóval. A furcsa pár barátságot kötött, Babbage tanítványaként tekintett a lányra. Közben Ada a Londoni Egyetem egyik professzorától tanult alkalmazott matematikát. Adát lenyűgözték Babbage ötletei, melyeket a férfi szívesen megosztott vele és elfogadta javaslatait.

 

Később a Kékharisnya Társaság tagja lett, amely szociális- és önképzőkörként működött, ahol irodalmi műveltségüket bővíthették az arra fogékony nők. 1835-ben házasságot kötött William Kinggel, aki később grófi rangra emelve, Lovelace első grófja lett. Három gyermekük született. Férje támogatta Ada tudományos munkáját, de a művészetek iránt is érdeklődött a házaspár, barátaik közt tudhatták például Charles Dickenst.

 

Ada felkérést kapott, hogy fordítson le egy tudományos cikket, melyet egy olasz mérnök írt egy svájci lap számára, Bubbage analitikai gépéről. Ada nem csupán lefordította cikket, de hozzáfűzte saját gondolatait is, melyek az eredeti szöveg háromszorosát tették ki. A cikk 1843-ban jelent meg egy angol tudományos lapban, A. A. L. szerzői névvel.

 

Jegyzeteiben Ada elmagyarázza, hogyan lehet olyan kódot írni, melynek segítségével egy gép képes számok mellett betűket és szimbólumokat is kezelni. Azt is leírta, elmélete szerint hogyan lehet a géppel parancssorozatokat megismételtetni, ezt a mai programokban ciklusoknak nevezik. Cikkében további haladó gondolatokat is megfogalmazott. Munkái miatt Adát gyakran emlegetik az első számítógépes programozóként.

 

Ada cikke és felvetései életében kevés figyelmet kaptak. Utolsó éveiben szerencsejátékhoz kapcsolódó matematikai rendszereken dolgozott, ami anyagilag nem bizonyult kifizetődőnek. Ada egészsége megromlott miután 1837-ben túlélt egy súlyos kolerás fertőzést. Asztma kínozta és állandóvá váltak emésztési panaszai. A fájdalmat orvosai ópiummal igyekeztek enyhíteni, ezután az asszony személyisége megváltozott, gyakorivá váltak nála a hirtelen hangulatingadozások és a hallucinációk.

 

Harminchat évesen halt meg, méhnyakrákban. Bár apját sosem ismerte, kívánsága mégis az volt, hogy mellé temessék, így a hucknalli Szent Mária Magdolna-templomban nyugszik Lord Byron mellett.

 

Hogy Ada Lovelace mivel járult hozzá a számítástechnika fejlődéséhez, azt az 1950-es évekig nem ismerték fel. Jegyzeteit ekkor újra publikálták, B. W. Bowden: Faster Than Thought: A Symposium on Digital Computing Machines című könyvében, 1953-ban. 1980-ban az USA Nemzetvédelmi Minisztériuma róla nevezett el egy újonnan fejlesztett programozási nyelvet Adának.

 

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ada_Lovelace
https://www.biography.com/scholar/ada-lovelace
https://www.britannica.com/biography/Ada-Lovelace