Főkép

Nagy kalandra számítok: kezemben korhatáros olvasmány! Ugyanis ez a könyv a 12-18 éves korosztálynak készült. YA kategória, vagy szebben: ifjúsági irodalom. Szégyellem, de nagyon nem vagyok képben a könyveknek ezzel a csoportjával kapcsolatban. Pontosabban az alapokat ismerem: tudom, hogy a fenti korosztályba tartozó olvasók igényei diktálják a tartalmat, és azt is, hogy főként külföldi trendeket követ.

 

Pedig nagy olvasótábora van ezeknek a könyveknek. Elsősorban pad alatti olvasmányok. Azoknak a kezében láthatjuk, akik a klasszikus magyar irodalommal nehezen birkóznak meg, akiktől az egyébként rendkívül fontos üzeneteket közvetítő iskolai kötelező olvasmányok tárgyi és nyelvi világa annyira távol áll, hogy olvasásuk nem élmény számukra, hanem küzdelem. Valójában nagyon becsülendő, hogy ezek a fiatalok rossz tapasztalataik ellenére sem adják fel: olvasnak. Még ha a tanárok nem is rajonganak az ilyen jellegű művekért. Az optimistábbak esetleg bíznak abban, hogy általuk új olvasók tábora nevelődik.

 

Szerintem talán éppen ez utóbbi szempontból nézve érdekes vállalkozás a Csapody Kinga által szerkesztett Szakítós (novellák, életek, könnyek) című antológia. A borítón olvasható mondat (Kicsit halj bele, aztán rázd meg magad, és menj tovább!) utal rá, hogy tematikus válogatásról van szó. Minden írás az elválásról szól – családtagok, szerelmesek, barátok szétválásáról; osztály, város, szülőföld elhagyásáról. Valóban arra törekszik, hogy a fiatalokat érintő mindenféle téma megjelenjen, jól elmesélt történetek formájában. Meg arra is, hogy a kimondottan ifjúsági irodalom mellett jelenjen meg a nem pontosan ennek a korosztálynak szóló irodalom is: csak legyenek a szereplők fiatalok, a fő téma pedig a szakítás valamilyen formája.

 

Kimondottan élveztem, ahogy a szerzők nevének betűrendje szerint egymást követő novellákat sorban olvastam, szinte egy ültében. Valóban kialakul bennünk egy rendkívül változatos kép az értelmes-érzelmes fiatalok főként felnőttek elől titkolni igyekezett belső világáról. Ügyesen felépített, jól fókuszáló, olykor stilizált ifjúsági nyelven megszólaló írásokat olvashatunk a korosztályt elég közelről ismerő szerzők tollából (Balázsy Panna, Bencze Blanka, Berg Judit, Erdős Zsuzsa, Horányi Hanna Zelma, Kalapos Éva Veronika, Király Anikó, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter). Kétségtelen a célközönség hatása: a sokszínű gyermektársadalomból a jó családból való, iskolába járó, olvasó fiatalok problémái jelennek meg.

 

A nem kifejezetten ennek a korosztálynak készült elbeszélések kicsit más hangot ütnek meg. Könnyezve nevettem Garaczi László pofonjainak történetén, nagyon vonzó és szellemes Dragomán György elbeszélésciklusa, Szabó T. Anna vallomása, már a címében is (Szűzapa) mulatságos a Tasnádi István-írás és nagyon technikás a Totth Benedek-elbeszélés, és folytathatnám. Háy János novellája azonban az imént említetteknél is kevésbé simul bele az ifjúsági kötetbe. Már a szereplők életkora sem stimmel, és bizony a párizsi utazás körülményei is magyarázatra szorulnak egy mai tizenéves számára.

 

De talán éppen ez az a pont, ahol találkozhatnak, találkozniuk kell a különböző nemzedékeknek, információt, tapasztalatot cserélve. S talán a fiatal olvasó kíváncsisága is feltámad, megpróbál túllépni saját aktuális problémáin. És talán megteszi a további lépéseket a kicsit nehezebb irodalom felé.

 

Tartalomjegyzék

Balázsy Panna: Békakirályfi
Bencze Blanka: Szembesítés
Berg Judit: Űr
Dragomán György: Soha többé
Erdős Zsuzsa: Nem bánom
Garaczi László: Hasítás
Háy János: hazánk és a nagyvilág
Horányi Hanna Zelma: Aztán eljött
Kalapos Éva Veronika: Majd hívlak
Karafiáth Orsolya: Nem tökéletes…
Király Anikó: A kék zsiráf
Lakatos Levente: Egyszer biztosan elmúlik
Makai Máté: Koptatott póló
Mészöly Ágnes: Egészpályás indítás
Molnár T. Eszter: A turné
Nagy Ildikó Noémi: Guruló koporsó

Szabó T. Anna: Szakítás és megismerés

Tasnádi István: Szűzapa

Totth Benedek: Kedves Rohadék