Zenék a nagyvilágból – Tuuletar: Rajatila / Borderline – világzenéről szubjektíven 181/2.
Írta: Galgóczi Tamás | 2019. 06. 16.
Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy egy pályakezdő világzenei együttes – kivált, ha messzi északról érkezik – két éven belül három alkalommal is fellépjen Budapesten. A kivételek közé tartozik a finn Tuuletar, vagyis négy bájos leányzó, akik az első Budapest Ritmo Fesztiválon nem csak a külsejükkel bűvölték el a közönséget, hanem fiatalságukkal, énekükkel, színpadi jelenlétükkel, közvetlenségükkel. Ehhez mérhető a nemzetközi sikerük, sokfelé felléptek már, és mindenhol nagy sikert arattak.
Most pedig itt a második nagylemez, ami előtt felmerült pár kérdés bennem, a merre tovább kapcsán. Annak idején üdítő színfoltot jelentett, ahogyan a beatboxot keverték a rappeléssel és a tiszta énekkel, miközben nyilvánvalóan sokban támaszkodtak a finn népzenére. Ám ami első alkalommal újdonság és eredeti, az másodjára már önismétlés lehet. Vajon szakítanak az a cappella stílussal, és hangszeres muzsikusokat hívnak maguk mellé? Vagy esetleg további műfajokat emelnek be a repertoárba? Csupa izgalmas felvetés, amelyek persze előzetesen megválaszolhatatlannak bizonyultak, legfeljebb tippelésre és latolgatásra voltak jók.
Aztán 2019. május 30-án megjelent az új album, a sokat sejtető Rajatila / Borderline (Határvonal) címmel. A kísérő szöveg szerint az elnevezésnél az élet és a halál közötti határvonalra gondoltak, az emberi elme, a test és a lélek határaira, a fizikai és az érzelmi fájdalmakra. Mindez kiegészült egy művészi borítóval, amit nem elég nézni, látni kell – vagy legalábbis törekedni a felismerésre, hogy vajon mi is történik a képen, és ami még fontosabb, vajon jelenthet.
Persze sokan vagyunk, akik nem értik a szövegeket, és a borító értelmezésekor beérik a festékekkel játszanak a lányok megfejtéssel. Ez sem rossz megközelítés, mert így garantáltan több idő marad a zenére. Ami elsőre meglepő, ugyanis kissé kaotikusra, akarom mondani határozottan kísérletezősre sikerült. Akik hozzám hasonlóan megkedvelték az előző korong (Tules Maas Vedes Taivaal) dallamait, azoknak biztosan szokatlan lesz az első szám, köszönhetően az éneket kísérő zajoknak, jajgatásnak, ami határozottan tart a crescendo felé. Fájdalmas hangokkal indít a „Haelytystila”, amit úgy sejtem Pekko Käppi biztosít, miközben előkerül a beatbox, és végre a lányok betakarnak egy gazdagon feldíszített hangszőnyeggel. Ez a suttogástól a kántáláson át egészen a tiszta, erőteljes énekig terjed – meglepő mennyi mindent (tempó, hangulat) belezsúfoltak ebbe a számba –, és ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy a kreativitásuk semmit sem kopott az évek alatt. Hasonlóan kísérletező szellemben fogant a „Viimeinen Askel Ennen Menoa”, ami a helyenként kísértetiesnek ható éneket különféle ütőhangszerekkel teszi még zaklatottabbá. Véleményem szerint ebben érzelemként tényleg a lelki fájdalom a meghatározó.
Nagyon tetszik a gyors tempójú „Valtaaja”, és muszáj volt egymás után többször meghallgatnom a „Kun On Vain Paevae” számot, letisztultsága és a cappella előadásmódja miatt, igazi gyöngyszem.
Általánosságban elmondható, hogy a Rajatila / Borderline teljesen más felfogásban készült, mint a bemutatkozó album. Hiányzik belőle a korábbi popos megszólalás, inkább a népzenére jellemző direktebb, őszintébb, az érzelmeket jobban visszaadó előadásmódra tértek át. Ez, kiegészítve az első néhány szám kísérletezőbb hangzásával, úgy gondolom teljesen más szintre emelte a zenéjüket. Ha tippelnem kéne (már megint), akkor arra fogadok, hogy ezzel az albummal tovább nő a Tuuletar rajongóinak tábora, és a négy lány újabb turnékon mutathatja be egyedi muzsikáját. Ki tudja, talán hozzánk is eljutnak majd.
Meghallgatásra ajánlott számok: Viimeinen Askel Ennen Menoa, Kun On Vain Paevae, Haelytystila
2019-ben megjelent album (Bafe's Factory)
Az együttes weboldala: https://tuuletar.com/
A zenekar tagjai:
Venla Ilona Blom – beatbox, ének, ütőhangszerek
Sini Koskelainen – ének
Johanna Kyykoski – ének
Piia Säilynoja – ének, kézi dob
Közreműködők:
Pekko Käppi – bowed lyre, ének
Antti Paalanen – harmónika, üvöltés
A lemezen elhangzó számok listája:
- Tulen Surma / Death Of Fire
- Haelytystila / Panic-Stricken (Feat. Pekko Kaeppi)
- Maatuuko Mieleni / Will My Mind Decay
- Aika Tappaa / Time Kills (Feat. Antti Paalanen)
- A Mintaeh / What For
- Viimeinen Askel Ennen Menoa / One Last Step Before Parting
- Lintuperkele / Firebird
- Akanilma / Thunderine
- Valtaaja / Invader (Remix)
- Kun On Vain Paevae / There Is Only Day
- Laeteellae / At The Source