Zenék a nagyvilágból – Boban Marković Orkestar: Mrak – világzenéről szubjektíven 177/1.
Írta: Galgóczi Tamás | 2019. 05. 19.
Május elején Budapestre látogatott Stan Sakai, az Usagi Yojimbo képregénysorozat egyszemélyes felelőse, és egy nagyon jó hangulatú beszélgetésen vett részt, ahol megkérdezték tőle, hogy 35 év után nem unt még bele a karakterbe? Úgy éreztem nem igazán érti a kérdést, nekem viszont azonnal Jim Morrison (Doors) jutott az eszembe, hogy idővel mennyire megutálta a legnagyobb slágerüket (Light My Fire). El nem tudom képzelni, milyen lehet éveken, évtizedeken át ugyanazt, ugyanúgy eljátszani.
Mindezt azért írtam le, mert megjelent a Boban Marković Orkestar soron következő stúdiólemeze, és ennek kapcsán ismét elgondolkodtam azon, hogy nekik vajon mi a válaszuk a fenti kérdésre. Miután többször meghallgattam a Mrak (Sötét) címre elkeresztelt albumot, arra jutottam, hogy a fejlődésben, a hagyományos balkáni rezes muzsika kibővítésében látják a jövőt.
Első hallásra fel sem tűnnek a változások, az albumindító és egyben címadó dal gyakorlatilag bármelyik BMO korongra felférne, igazi klasszikus rezes muzsika, fokozatosan gyorsuló tempóval, kórussal, jellegzetes dallammal, rengeteg fúvóssal. Nem csodálom, hogy ehhez készült az első klip (lásd a cikk végén). Az újítások ellenére természetesen nem feledkeznek meg arról, hogy milyen zenei közegből jöttek, így többek között cocek is hallható a lemezen (Ilke Čoček), ami azonnal a parkett közepére rángatja a táncra vágyókat.
Aztán érkeznek a megszokottól eltérő nóták. A „Nana” például részben keleti motívumokkal hívja fel magára a figyelmet, ez főként az éneknél érvényesül. A „Rakija” érzésem szerint Indiából merít, amit aztán nagy ügyesen ritmusszekcióként a fúvósok alá pakolnak, és persze hasonló ihlet motiválja a kórust. A következő nótáról (Guram Guram) a német Trió együttes „Da Da Da” felvétele jut az eszembe, az alkalmazott elektronika ugyanis pontosan arra emlékeztet – csak éppen echte balkáni rezes témát játszanak mellé, az első hallásra fura párosítás mégis egészen jól elfér egymás mellett. Az efféle elektronikus kiegészítések később is felbukkannak az albumon, szóval nem egyszeri, kivételes alkalomról van szó, bár el kell ismernem, visszafogottan élnek vele.
A kísérletezés, a megszokottól eltérő dalszerkezet később is előfordul, például a „Dukat” szintén egy keverék szerzemény, ahol a „hagyományokat” Boban Marković trombitája képviseli – viszont számomra ez kifejezetten érdekes és izgalmas lett. A csúcspontot nem a Gipsy King feldolgozás jelenti, hanem az utolsó tétel, ami gyakorlatilag egy saját nóta modernizált verziója. Nem mondom azt, hogy zeneileg most itt tartanak, szerintem csupán az volt a vezérelv a stúdióban, hogy mindenki engedje el magát, és improvizáljanak, szabadon variáljanak. A végeredmény egy epikus, felszabadult, egyszerre laza és feszes „Ederlezi” lett, amit igazán úgy lehet értékelni/élvezni, ha ismerjük az eredetit – de ebben a formában zseniális.
Szerencsére idén sokfelé fellépnek az országban, így mindenkinek lehetősége nyílik meggyőződni arról, hogy mindez hogyan hangzik élőben a színpadon. Egy biztos, 2019-ben vétek kihagyni a Boban Marković Orkestar koncertjét.
Meghallgatásra ajánlott számok: Mrak, Ederlezi, Guram Guram, Rakija
2019-ben megjelent album (Fonó)
Az együttes weboldala: http://bobanmarkovic.com/
A zenekar tagjai:
BOBAN MARKOVIĆ – trombita
MARJAN KRSTIĆ – trombita
FILIP STOJANOVIĆ – trombita
DRAGAN JOVANOVIĆ – kürt
DANIJEL MIRKOVIĆ – kürt
GORAN SPASIĆ – kürt
ZHIVORAD DIMITRIEVSKI – szaxofon
STEFAN PETROVIĆ – tuba
DRAGAN KRSTIĆ – harmonika
ALEX STOSIĆ – ütőhangszerek
DAVID ZEKIĆ – darbuka
DJAVIT DEMIROVSKI – dob
ALEXANDRA BORISOVA – ének
A lemezen elhangzó számok listája:
- Mrak
- Nana
- Grom
- Ilke Čoček
- Rakija
- Guram Guram
- Tika Tika Šukarija
- Dukat
- Duša
- Zvečarka
- Djobi Djoba
- Ederlezi